Művelődéstörténeti tanulmányok 1960-2009

E kötet szerzője, Mészáros István művelődéstörténész, pedagógiatörténeti és egyháztörténeti kutató. 1927-ben született Pestújhelyen. 1945-ben érettségizett az esztergomi bencés gimnáziumban. Felsőfokú tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen (1945-1948), a Pedagógiai Főiskolán (1949-1952), a Zeneművészeti Főiskolán (1951-1953) és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (1954-1958) végezte. 1959-ben itt doktorált ("Alsófokú iskolai oktatásunk története a kezdetektől 1777-ig"), 1951-től különféle iskolatípusokban tanított magyar irodalmat-nyelvtant és pedagógiatörténetet. 1968-tól az ELTE Neveléstudományi Tanszékén adjunktus, 1976-tól docens; egyetemes és magyar pedagógiatörténetet oktatott. 1973-ban kandidátusi fokozatot ("A Szalkai-kódex neveléstörténeti elemzése"), 1988-ban akadémiai doktori fokozatot ("Középszintű iskoláink topográfiája és kronológiája 996-1948") szerzett. 1988-ban nyugdíjba vonult. 1990. május 24-én Antall József miniszterelnök rendszerváltó kormányában a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban politikai államtitkári kinevezést kapott; erről nyolc nap múlva, május 31-én leköszönt. Állami és kormánykitüntetésben sem 1990 előtt, sem után nem részesült; szakmai elismerésekben is csak 1990 után (Apáczai-, Fraknói-, Mindszenty-, Klebelsberg-, Teleki Pál- és Stephanus-díj, ELTE Pro Universitate érem); az esztergomi Vitéz János Tanítóképző Főiskola tiszteletbeli tanára (1991), a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja (2002), a Kaposvári Egyetem tiszteletbeli doktora (2007). "Kiadóm, az Eötvös József Könyvkiadó ösztönzésére készült ez a tanulmánykötet - közli a szerző könyve bevezetésében -. Ötven évvel ezelőtt, 1960-ban jelent meg - jelenhetett meg - első publikációm. E fél évszázad alatt közreadott írásaimból válogassak egy csokorba ötvenet - kérte a kiadó vezetője -, ezek együttese hű összképet ad majd a mögöttünk levő sajátos, sokféle társadalmi-politikai-kulturális környezetet produkáló magyarországi öt évtizedben végzett kutatási és publikációs tevékenységemről. Örömmel vállalkoztam erre a munkára, s közben sok kedves és kevésbé kedves emlék idéződött fel bennem. A kötetben közölt szövegek nyomán kialakuló összképből is kiderül, hogy fő kutatási területem a magyar művelődéstörténet, s ezen belül a legfőbb iskolai, oktatási-nevelési, közoktatás-politikai és ezekkel kapcsolatos egyházpolitikai témák a X. század vége körüli kezdetektől a XX. század végéig." Érdekes, szórakoztató történetek között tallózhat ezeréves időutazása során a Kedves Olvasó: izgalmas tudományos kutatási eredményekkel éppen úgy találkozni fog, mint a mindig derűs és borús, vidám és viharos ezeréves diákélet elgondolkodtató pillanatképeivel.