Katasztrófák tanulságai - stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások

A katasztrófák általában nem szándékosan, hanem véletlenül, spontán következnek be, ám a legtöbbször kapcsolatba hozhatók emberi mulasztásokkal és az előrelátás hiányával. Ahhoz, hogy a természeti eredetű vagy emberi gondatlanság nyomán bekövetkező elemi csapások várható hatásaira felkészülhessünk, ellenük hatékonyan védekezhessünk, fenyegetésük idejének és helyszínének minél pontosabb feltérképezésére és lehetőség szerinti előrejelzésére van szükség. Az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet - más hazai földtudományi kutatóhelyekkel karöltve - évtizedek óta hatékonyan foglalkozik a magyarországi árvizek, a felszínmozgásos folyamatok (földcsuszamlások, bánya- és folyópartomlások, talajpusztulás) geomorfológiai és hidrogeográfiai okainak feltárásával, valamint az ember építette műtárgyak esetében bekövetkező katasztrófák (ilyenek többek között a veszélyesanyag-tározók gátjainak átszakadásai) természetföldrajzi és antropogén eredetének vizsgálatával. A szakkönyvekben, tanulmányokban, szakértői jelentésekben részben már napvilágot látott tudományos eredményeket összefoglaló és továbbfejlesztő, valamint a földrengések elleni védekezés stratégiai kérdéseit is bemutató kötet célja kettős. Egyrészt megismertetni a széles olvasóközönséget a hazai földtani veszélyforrásokkal és a katasztrófaföldrajzi kutatások legfontosabb eredményeivel. Másrészt felhívni a figyelmet arra, hogy a súlyos anyagi károkat okozó természeti folyamatok és események kiváltó okainak feltárásával a földtudományi (azon belül különösen a geomorfológiai) kutatások stratégiai szerepet játszhatnak e katasztrófák megelőzésében és a keletkező károk mérséklésében.