A téboly kertje

Adott egy történet, ami akár krimi is lehetne, a maga egyszerű valójában. Sorozatgyilkos, üzenetek, nyomozás, kis szerelem bevált recept, működik. Olvasol, nem történik semmi, nem lendül előre, mégis falod az oldalakat, az agyad kattog, már-már ideges vagy. Majd egyszeriben vége. És te ott maradsz tátott szájjal és nézed a szavak halmazát. Úgy érzed becsaptak, ennek semmi értelme Ki mit és miért tett? Kik haltak meg, hová tűntek, hogy tehette? Aztán ráeszmélsz, hogy minden ott van előtted. Az összes válasz a kérdésedre. Mit jelent az, ha nem számítasz, átnéznek rajtad. Mivé leszel, ha csak a felszínre figyelsz. Hová vezet az, ha a tehetős hatalmak bábjává válsz. Amikor semmi sem az aminek látszik. Amikor olyan üres a lelked, hogy bárminek a rabjává leszel. Mikor már nincs saját gondolatod és mástól várod a megoldást. És a végén a kártyavár összeomlik, de mégis, minden ász a helyére kerül.