A piac és az emberi tényező

A politikai rendszerváltozás folyamata szükségszerűen hozta magával Magyarország tulajdoni, tulajdonosi szerkezetének átrétegződését. Az átalakulás érzékenyen érintette a munka világának kapcsolatrendszerét, ugyanis a tulajdonlás tekintetében a társadalom megosztottá vált. A tanulmány - a történeti háttér elemzésével, valamint összehasonlító jogi analízissel - arra a kérdésre próbál választ találni, hogy milyen jogi eszközök állnak a sokat emlegetett szociális jogállam jogalkotásának és jogalkalmazásának rendelkezésére ahhoz, hogy biztosítsa a vállalkozói szabadság és a munkavállalói egzisztenciális biztonság egyidejű érvényesülését, és ezen belül milyen szerepe van az államnak, szemben a szerződéses liberalizmus laissez fairé, laissez passer szemléletével. TARTALOM I. RENDSZERVÁLTÁS; A JAVAK ÚJRAELOSZTÁSA ÉS A JOG MEGVÁLTOZOTT SZEREPE Bevezetés helyett 7 1. A tulajdoni és a tulajdonosi struktúra átalakítása 7 2. Vállalkozói versus munkavállalói társadalom 9 3. Prioritási problémák 12 4. A gazdasági alkotmányosság ideológiája 16 5. Gazdasági pozíciók, jogi státuszok 20 Jegyzetek 27 II. AZ ELLENTÉTES ÉRDEKEK INTEGRÁLÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI Történeti áttekintés 32 1. A munkaügyi kapcsolatok kifejlődése és elsorvadása (1945-1951) 32 2. Közvetlen beavatkozás, a gazdasági reformtörekvések kezdete, irracionalitások (1951-1964) 38 3. A befejezetlen reform, ellentétes tartalmú irracionalitások (1967-től az 1980-as évek közepéig) 46 4. A jogi struktúra összeomlása 56 Jegyzetek 66 III. A SZOCIÁLIS PIACGAZDASÁG KÖVETELMÉNYEI ÉS A JELENLEGI SZABÁLYOZÁS KONCEPCIÓJA 71 1. A szociális állam jogrendje; a munka világa kapcsolatrendszerének integrálása a piacgazdaság mechanizmusában 71 2. A munka világára vonatkozó jogi szabályozás tendenciái 83 3. A hazai szabályozás koncepciója - a tág körű liberalizáció és következményei 101 4. A privatizáció hatása a munkaügyi kapcsolatokra 120 Jegyzetek 124 IV. AZ EMBERI TÉNYEZŐ PIACKONFORM KEZELÉSE Általános jogi megközelítés 133 1. Az ún. függő munka és a magánautonómia kapcsolata 133 2. A megállapodáson alapuló alá-fölérendeltség a munkáltatói és a munkavállalói pozicionáltság tükrében; a jogi szabályozás védőfunkciójának jelentősége 142 3. Az emberi tényező a szociális jogállamban; szerződés és szociális kontroll 146 Jegyzetek 149 A MUNKAKAPCSOLATOK JOGI STRUKTÚRÁJA ÉS MECHANIZMUSA Modell értékű megoldások 153 1. A munka világára vonatkozó szabályozás helye a magánjog rendszerében; főbb kapcsolódási pontok 153 2. Az önállótlan munkatevékenység a gazdaság szféráján kívül; a magánjog és a közjog határán 161 3. Az individuális és a kollektív munkakapcsolatok korrelációja 167 4. Kollektív munkajogi technikák; a befolyásolás eltérő eszközei 170 5. A szociális partnerek együttműködése mint a társadalmi konszolidáció feltétele 178 Jegyzetek 180 VI. A MAGYAR MUNKAJOGI VISZONYOK SZABÁLYOZÁSI STRUKTÚRÁJA AZ EURÓPAI TENDENCIÁK TÜKRÉBEN Helyzetértékelés 186 1. A munkajogi szabályozás kapcsolódása a magánjog rendszeréhez 186 2. A munkajogi jogviszonyok trichotom szabályozása és ellentmondásai 200 3. Az individuális és a kollektív munkakapcsolatok korrelációjának hiányosságai; a kollektív kapcsolatok zavarai 207 4. Az érdekegyeztetés jelentősége és dogmatikai buktatói 210 Jegyzetek 217 VII. ÖSSZEGZÉS; A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES MÓDOZATAI 221 1. Az átalakítás eddigi tapasztalatai; lehetőségek és korlátok 221 2. Javaslatok - de lege ferenda 225 FELHASZNÁLT HAZAI IRODALOM 233 FELHASZNÁLT KÜLFÖLDI IRODALOM 237 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 246