A Fekete-tenger

FÜLSZÖVEG NEAL ASCHERSON skót újságíró, Kelet-Európa szakértőt gyerekkora óta foglalkoztatja a Fekete-tenger és vidéke. Édesapja azon a brit hadihajón szolgált, amely 1920-ban Novorosszijksznál fedélzetére vette a fehérek menekülő seregének utolsó katonáit; ő maga testközelből kísérhette figyelemmel a Gorbacsov elleni 1991-es puccskísérletet és a szovjet birodalom szétesését. Háború és politika azonban csak két motívum a sok közül, melyek átszövik ezt a térben és időben szerteágazó leírást a világ legkülönösebb tengeréről és a partjain végbement találkozásokról Hérodotosz korától napjainkig. A Fekete-tenger térségében találkozott Európa a végtelen ázsiai sztyeppével, a görög telepesek és a szkíta nomádok itteni találkozásából született a "civilizáció" és a "barbárság" évezredes szembeállítása, itt gyökerezik a modern, városlakó embernek a vándor népektől, az otthontalanoktól való félelme, ez a vidék az egyik legkorábbi példája a "multikulturális" együttélésnek, de a véres etnikai tisztogatások, a modern nacionalizmusok sem kerülték el a Fekete-tengert. Az ókorban itt éltek az amazonok - ez talán több mítosznál -, és itt éltek az alánok, géták, gótok, hunok, jazigok, kazárok, kozákok, oroszok, szarmaták, törökök, trákok, s megannyi más etnikum; innen terjedt át a pestis Európába, és itt virágzott a 18. században Odessza, amelyet az oroszok alapítottak, de egy francia arisztokrata kormányozta, s lakóinak egyharmada jiddisül beszélő zsidó volt - a város, amely egy ideig aztán Puskinnak és a 19. század nagy lengyel nacionalista költőjének, Adam Mickiewicznek is lakóhelye volt... ma pedig itt fenyeget a történelem eddigi legnagyobb ökológiai katasztrófája. Ascherson kimeríthetetlen bőséggel ontja a történeteket, rengeteg forrásból merít - hivatkozik történetírókra és régészeti leletekre, irodalmi művekre és népdalokra, útleírásokra és statisztikai adatokra -, érzékletesen írja le az általa bejárt helyeket. Szabadon csapongva veti fel kérdéseit (legyen szó nemzetállamról, kulturális identitásról, asszimilációról, szeparatizmusról vagy éppen egy rejtélyes kémnő viselt dolgairól), s reflektál rájuk - egyszóval mindent elkövet, hogy az olvasót is rabul ejtse a Fekete-tenger nem természeti, hanem szellemi varázsa.