200 földrajzi kísérlet

TARTALOM A zárójelben levő nevek a kísérletek kidolgozóit, ismertetőit jelentik. Rövidítések: Á= általános iskolai, Áa= általános iskolai alsó tagozatú, Ász= általános iskolai szakköri, ÁK= általános és középiskolai, ÁKsz= általános és középiskolai szakköri, K= középsikolai, Ksz= középiskolai szakköri kísérlet 5 A KÍSÉRLETEK SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A FÖLDRAJZOKTATÁSBAN 5 A KÍSÉRLETEK ALKALMAZÁSA 10 CSILLAGÁSZATI FÖLDRAJZ 13 A látóhatár és a horizont 14 Á A látóhatár kijelölése kötőtűkkel (Klemens Tywonski) 15 Á Állandó eszköz a látóhatár kijelölésére (Klemens Tywonski) 16 Á Állandó eszköz a látóhatár kijelölésére emberalakkal (Klemens Tywonski) 16 Á Közeledő hajó az iskolai földgömbön (Mérő József) 17 Á Közeledő hajó megfigyelése világítótoronyból (Klemens Tywonski) 18 Á A földfelszín görbültségének megfigyelése autóból (Tóth Aurél) 19 Á Közeledő hajó megfigyelése hegycsúcsokról: hegycsúcsok megfigyelése parthoz közeledő hajóról (Klemens Tywonski) 19 Á A látóhatár egy irányból megfigyelhető ívdarabja (Klemens Tywonski) 20 Ász Közeledő hajó és világítótorony megfigyelése különböző magasságból (Josef Barbag) 20 A Föld forgása 22 Á Fonálon függő labda forgatása (Klemens Tywonski) 22 A forgás eltérítő hatása 22 K A forgás eltérítő hatásának bemutatása hurkapálcikákkal (Tóth Aurél) 23 A Föld forgásának bizonyítása 24 Ksz Egyszerű Foucault-inga alkalmazása (Ákos István) 24 Ksz A Foucault-inga tehetetlensége miatt nem változtatja lengésirányát (Tóth Aurél) 24 A Nap látszólagos napi mozgása 25 ÁK A Nap látszólagos napi mozgásának érzékeltetése földgömbbel (Tóth Aurél) 26 ÁK A Nap látszólagos napi mozgásának érzékeltetése pingponglabdával (Tóth Aurél) 26 ÁK A Nap látszólagos napi mozgásának bemutatása lombikkal (Klemens Tywonski) 27 ÁKsz Tetszőleges földrajzi szélességre állítható horizont (Klemens Tywonski) 28 A Föld Nap körüli keringése 29 Á Földgömbök készítése pingponglabdákból (lengyel modellek) 30 ÁK Egyszerű tellurium (lengyel modell) 30 ÁK Fenyőfadísz alakalmazása telluriumon (Tóth Aurél) 31 Ksz A földtengely különböző helyzetéből származó következmények (lengyel modell) 31 A Föld tengelyének párhuzamossága 33 K A földtengely párhuzamosságának magyarázata Schmidt-pörgettyűvel (Tóth Aurél) 33 K A földtengely párhuzamosságának magyarázata kerékpárabronccsal (Tóth Aurél) 34 Kepler törvényei 34 Ksz Kepler törvényeinek magyarázata gumizsinóros pingponglabdával (Tóth Aurél) 35 A Hold fényváltozásai 37 Á A Hold fényváltozásainak tanulmányozása ábrára helyezett pingponglabdával (Tóth Aurél) 37 Ász A Hold fényváltozásainak tanulmányozása megvilágított pingponglabdával 39 Ász A Hold tengely körüli forgásának és fényváltozásainak tanulmányozása forgó korongon 39 Laplace kozmogóniai elmélete 40 K Laplace kozmogóniai elméletének érzékeltetése vezérsugár-készülékkel (Tóth Aurél) 40 K Laplace kozmogóniai elméletének érzékeltetése zsinóron függő labdával, függönyzsinór gombjával 41 A KÉREG FÖLDRAJZA 42 A táguló Föld 42 Ksz A táguló Föld kísérleti modellje (Kádár László) 43 Ksz A kontinensek távolodása a táguló földgömbön (Tóth Aurél) 43 A kéreg 44 A kéreg egyensúlya 44 K Vízben szabadon úszó fahasábok merülése (Tóth Aurél) 44 K Vízben úszó megtámasztott fahasábok merülése (Tóth Aurél) 45 A rejtett képlékenység 47 K A rejtett képlékenység bemutatása gyertyával 47 A kéreg ingó mozgásai 48 K A glaciális izosztázia magyarázata megtámasztott fahasábok vízbe merülésével (Tóth Aurél) K A glaciális izosztázia magyarázata szabadon úszó fahasábok merülésével (Tóth Aurél) 49 K Lepusztuló és feltöltődő terület ingó mozgásának bemutatása megtámasztott fahasábokkal (Tóth Aurél) 49 K Lepusztuló és feltöltődő terület ingó mozgásának bemutatása szabadon úszó fahasábokkal (Tóth Aurél) 51 Repedések, törések 51 K Törési sík, törésvonal előállítása téglával 52 K Gumiszalag széthúzásával keletkező repedések (Tóth Aruél) 52 K Csúszó lemezek széthúzásával keletkező repedések (Tóth Aurél) 53 K Rugalmas fémlemezen (kartonon) keletkező repedések, törések (Tóth Aurél) 53 K Nyomóerő hatására keletkező repedések, törések (Tóth Aurél) 54 A vetődés 54 Á A vetődés fő formáinak bemutatása három mágneslapkás falemezzel (Mérő József) 54 Á A vetődés fő formáinak bemutatása négy mágneslapkás falemezzel (Mérő József) 55 Á A vetődés fő formáinak kialakítása négy gumigyűrűs kartonlapocskával (Klemens Tywoski) 55 Á A vetődés fő formáinak bemutatása öt gumigyűrűs kartonlapocskával (Jan Winklewski) 56 Á A vetődés fő formáinak bemutatása rögzített gumigyűrűkre erősített falemezekkel 57 K A legtöbb vetődés kialakítására alkalmas eszköz (Tóth Aurél) 58 Ksz Flexura és árkos süllyedés előállítása képlékeny anyaggal (Tóth Aurél) 59 Ksz Flexura és árkos süllyedés előállítása könyvekkel 61 A gyűrődés 62 Á Sállal kialakított gyűrődés 62 Á Gyűrődés kialakítása papírszalaggal (Tóth Aurél) 62 Á Egyszerű gyűrődéseszköz (Jan Mitik) 63 Á Gyűrűdéseszközök (Jery Brinken, Klemens Tywonski) 64 Á Dobozos, tolókaros gyűrődéseszköz (Klemens Tywonki) 64 Á Redőformák kialakítása gumiszalaggal (Tóth Aurél) 65 K Gyűrődésformák kialakítása papírszalaggal (Tóth Aurél) 66 Ksz Képlékeny anyag gyűrődése összehúzódó gumiszalagon (Tóth Aurél) 67 A hegységképződés 68 Ksz Süllyedő geoszinklinálisban lezajló gyűrődés érzékeltetése kartonlappal és krepp-papírral (Tóth Aurél) 70 Ksz Magmaáramlással kapcsolatos szakadás, repedés, törés bemutatása (Tóth Aurél) 71 Ksz Magmaáramlással kapcsolatos szakadás, repedés, törés bemutatása (Tóth Aurél) 72 Ksz A geotumor és a hegységképződés kapcsolata (Tóth Aurél) 72 A vulkán kitörése 74 Ksz A vulkáni kitörés vegyszeres érzékeltetése (Gustaw Wuttke) 74 A VÍZ FÖLDRAJZA 76 A felszín alatti vizek 76 A talajnedvesség 76 ÁK A talajnedvesség bemutatása (Fekete Zoltán) 76 Ksz A víztartó képesség igazolása (Fekete Zoltán) 78 A talajlevegő Ksz A talajlevegő kimutatása (Ákos István) 79 A karsztjelenségek 79 ÁKsz Karsztjelenségek a homokasztalon (Udvarhelyi Károly) 79 A felszíni vizek 81 A talajvízforrás 81 ÁK Működő talajvízforrás (Tóth Aurél) 81 A rétegforrás 82 K Működő rétegforrás (Tóth Aurél) 83 A belvíz 83 ÁK Belvíz az üveges kádban (Tóth Aruél) 83 Folyóvizek 83 Ksz A sodorvonal és a folyómeder tanulmányozása maketten (Tóth Aurél) 83 A tengervíz mozgásai 85 A hullámzás 85 Ksz Az áramló levegő súrlódása papírszalagon (Tóth Aurél) 86 Ksz Hullámkészülék (Tóth Aurél újítása) 86 A tengeráramlás 88 Ksz A tengeráramlások tanulmányozása maketten (W. G. V. Balchin-A. W. Richards) 88 Ksz Hőmérséklet-különbség miatt meginduló függőleges áramlás (W. G. V. Balchin-A. W. Richards) 88 A tengerjárás 88 K Tengerjárást magyarázó készülék (Tóth Aurél) 89 K A tengerjárás váltakozásának bemutatása acélabroncsokkal 92 A LÉGKÖR FÖLDRAJZA A levegő jelenléte 94 Áa A levegő jelenlétének igazolása pohárral (Gustaw Wuttke) 94 Áa Üvegpalack levegőjének távozása (Gustaw Wuttke) 95 Áa A vízbe fújt levegő buborékokat kelt (Gustaw Wuttke) 95 Á A levegő távozása megnyitott tölcsérről (Gustaw Wuttke) 95 Á A levegő jelenlétét pohárban keletkező buborékok jelzik (Gustaw Wuttke) 96 Á A tölcsérből kiszorított levegő eloltja a gyertyát (Gustaw Wuttke) 97 Á A tölcsérből kiszorított levegő szélkereket hoz mozgásba (Tóth Aurél) 97 Á A lombik levegőjét tölcsérből csorgó víz szorítja ki (Tóth Aurél) 97 A levegő felmelegedése 99 A konvekció 99 K A konvekciós áramlást cigarettafüsttel tehetjük láthatóvá 99 K A függőleges légcserét szélkígyók ellentétes irányú forgása árulja el (Tóth Aurél) 100 Az üvegházhatás 101 K Az üvegházhatás kimutatása üvegházikóval (Tóth Aurél) 102 Ksz Az üvegházhatás kimutatása üveggel fedett ládával (Udvarhelyi Károly) 103 A levegő felmelegedése elsősorban a napsugarak hajlásszögétől függ 103 Á Egyszerű eszköz a napsugarak hajlásszögének szemléletésére (Klemens Tywonski) 104 Á Egyszerű eszköz a napsugarak hajlásszögének tanulmányozására (Klemens Tywonski) 104 ÁK A napsugarak hajlásszögének szemléltetése zseblámpával (Tóth Aurél-Turcsányi Ervin) 105 ÁKsz A napsugarak hajlásszögének tanulmányozása bothőmérőkkel 105 ÁKsz Szögmérővel felszerelt eszköz a napsugarak hajlásszögének tanulmányozására (Klemens Tywonski-Tóth Aurél) 106 A gömbalak következménye 106 Á A gömbalak következményét az ezüst-higany-jodid színváltozása mutatja (Tóth Aurél) 107 K A gömbalak következményének bemutatása ezüst-higany-jodiddal és sugárnyalábbal A domborzat módosító hatása 108 Á A domborzat módosító hatásának bemutatása ezüst-higany-jodidos felszínnel 108 Ász Elsőnek a legnagyobb hajlásszögű gyertyalemez olvad meg (Gácsné Asbóth Mária) 109 ÁK A domborzat módosító hatásának bemutatása zseblámpával (Tóth Aurél) 110 ÁK A hajlásszög csökkenése homályos üvegen (Tóth Aurél) 110 K A színes viaszréteg a nagyobb hajlásszögű üveglapon olvad meg előbb (Tóth Aurél) 111 K A hő hatására a nagyobb hajlásszögű ezüst-higany-jodidos papírszelet színeződik először pirosra (Tóth Aurél) 111 K Ezüst-higany-jodiddal bevont fiktív dombormű fokozatos színeződése (Tóth Aurél) 112 Ksz A Nap hősugárzása először a legnagyobb hajlásszögű, ezüst-higany-jodiddal bevont lapocska színét változtatja pirosra (Tóth Aurél) 112 A földfelszín színének és anyagának módosító hatása 114 ÁK A szín szerepének érzékeltetése festett üvegpalackokkal (Tóth Aurél újítása) 114 ÁK A szín szerepének érzékeltetése kaviccsal töltött üvegpalackokkal (Tóth Aurél) 115 ÁK A szín szerepének bemutatása két ezüst-higany-jodidos kémcsővel (Tóth Aurél) 115 ÁK A szín szerepének bemutatása három ezüst-higany-jodidos kémcsővel (Tóth Aurél) 116 Ksz A szín szerepének szemléltetése ezüst-higany-jodidos dobozokkal (Tóth Aurél) 117 Ksz A szín szerepének bemutatása bothőmérőkkel 117 Ksz A szín szerepének bemutatása bothőmérős ládákkal 117 A hőmérséklet napi járása 119 ÁK A hőmérséklet napi járását ezüst-higany-jodidos földgömb színváltozása jelzi A hőmérséklet évi járása 120 ÁK A hőmérséklet évi járásának szemléltetése ezüst-higany-jodidos földgömbbel A légnyomás 121 A felmelegedő levegő kiterjed, a lehűlő összehúzódik 122 ÁK A levegő kiterjedését buborékképződés, összehúzódását lombikba áramló víz mutatja 123 ÁK A levegő kiterjedésének és összehúzódásának bemutatása manométerrel (Tóth Aurél) 123 ÁK A levegő kiterjedését és összehúzódását két palack vízszintjének változása jelzi (Tóth Aurél) 124 ÁK A levegő kiterjedésének és összehúzódásának bemutatása műanyag tartállyal 125 Ksz A levegő kiterjedését és összehúzódását léggömb átmérőjének változása jelzi (Ákos István) 125 A felmelegedő levegő nagy feszítőerővel terjed ki 126 K A felmelegedés következtében kiterjedő levegő hangos dörrenéssel messze repíti az üvegpalack dugóját (Tóth Aurél) 126 K Az égő vörösfoszforral felmelegített levegő kilövi a lombik dugóját (Tóth Aurél) 127 A felmelegedő levegő kiterjed, ritkábbá és kisebb fajsúlyúvá, a lehűlő nehezebbé válik 128 ÁK A levegő könnyebbé és nehezebbé válásának igazolása lombikkal és érzékeny mérleggel (Tóth Aurél) 128 K A levegő könnyebbé és nehezebbé válásának bemutatása üvegpalackkal és érzékeny mérleggel (Tóth Aurél) 129 Ksz A levegő könnyebbé és nehezebbé válásának igazolása felül nyitott hengerekkel (Ákos István) 130 Ksz A levegő könnyebbé és nehezebbé válásának igazolása zárt hengerekkel (Tóth Aurél) 131 Ha a levegő felmelegszik, a légnyomás csökken, ha lehűl, a légnyomás növekszik 131 K A légnyomás csökkenését és növekedését üvegburával fedett barométer jelezi 131 K A hőmérséklettől függő légnyomásváltozás bemutatása izzólámpával (Tóth Aurél) 132 A légnyomás a tengerszint feletti magasság növekedésével csökken 133 K Légnyomáscsökkenést mutató érzékeny eszköz (Tóth Aurél) 133 K Sínes csúsztatott eszköz (Tóth Aurél) 135 A magasság növekedésével csökken a víz forráspontja 136 Ksz A zárt lombikban lehűlő víz forrni kezd 136 Ksz A forráspont csökkenésének bemutatása két lombikkal (Turcsányi Ervin) 137 Ksz A forráspont csökkenését manométerrel igazoljuk (Tóth Aurél) 138 A szél 140 A felmelegedő levegő felszáll 140 Áa A szélkerék 140 Áa A szélkígyó 142 Á A forgókúp 142 ÁK A levegő felszállását bubokékok mutatják (Tóth Aurél) 143 K A felszálló meleg levegő megemeli az alul nyitott hengereket (Tóth Aurél) 144 A levegő a magas nyomású hely felől az alacsony nyomású hely felé áramlik 145 K Szökőkút a lekvárosüveg alatt 145 K Szökőkút az üvegbúra alatt 146 K A külső nagyobb légnyomás a palackban taszítja a plasztilinlepényt (Tóth Aurél) 146 K A külső nagyobb légnyomás elszakítja a palack szájára feszített gumihártyát (Tóth Aurél) 147 K A külső nagyobb légnyomás kiszorítja a palackban levő víz egy részét (Tóth Aurél) 147 A zárt légkörzés 148 ÁK Zárt légkörzés buborékokkal (Tóth Aurél) 148 K Zárt légkörzés lámpaüvegben (Tóth Aurél) 148 Ksz Cigarettafüst mutatja a légkörzést (Ákos István) 149 A szél felszínformáló munkája 150 ÁKsz A felszínformáló munka tanulmányozása homokasztalon 150 A levegő vízgőztartalma 151 A párolgás 153 Á A pauszpapír élénken jelzi az elgőzölgést (Tóth Aurél) 153 K A kobalt-klorid elárulja a víz párolgását (Tóth Aurél) 154 A vízgőz és a pára 155 ÁK A vízgőz és a pára összehasonlítása (Gustaw Wuttke) 155 A vízgőz minősége 155 Ksz A konyhasót tartalmazó festett víz párolgásával desztillált víz kerül a levegőbe 155 A levegő vízgőzbefogadó képessége 156 ÁK A váltakozva homályos és átlátszó lombik elárulja, hogy a meleg levegő több vízgőzt fogadhat be (Tóth Aurél) 156 A hőelvonás 157 K Párolgó szesz hűtő hatása 157 K A nedves hőmérő alacsonyabb hőmérsékletet mutat, mint a száraz 158 K A hőelvonás bemutatása szobahőmérőkkel (Ákos István) 158 A hőmérséklet hatása a víz elgőzölgésére 158 K A meleg víz gyorsabban párolog, mint a hideg (Tóth Aurél) 158 Ksz A hőmérséklet emelkedése fokozza a párolgást 159 Ksz A hőmérséklet emelkedése gyorsítja a talaj nedvességtartalmának elgőzölését 160 A szél hatása 160 Ksz A szél (ventillátor) meggyorsítja a víz párolgását (Tóth Aurél) 160 Ksz Homok nedvességtartalmának elgőzölgése mérlegen (Udvarhelyi Károly) 160 A levegő vízgőztartalmának szerepe 161 Ksz A nedves levegő mérsékli a víz párolgását (Tóth Aurél) 161 Ksz A levegő nagy nedvességtartalma lassítja az elgőzölgést (Udvarhelyi Károly) 161 Ksz Telített levegőben nincs párolgás (Tóth Aurél) 162 Ksz A víz a száraz levegőben gyorsan párolog (Tóth Aurél) 163 A növények szerepe 163 Ksz Növény az üvegbura alatt 163 A felhő- és ködképződés 164 Ködképződés 166 K Ködképződés üvegpalackban (Gustaw Wuttke) 166 K Ködképződés lombikban (Tóth Aurél) 167 K Ködképződés üvegpalackban denaturált szesszel (Tóth Aurél) 167 K Áramlási köd üveges kádban (W. G. V. Balchin-A. W. Richards) 168 Felhőképződés 169 ÁK Felhőképződés üvegpalackban cigarettafüst segítségével (Gustaw Wuttke) 169 Ák Felhőképződés üvegpalack széttörésével (Ákos István) 170 Ksz Felhőképződés üvegpalack széttörésével (Ákos István) 171 A felemelkedő levegő kiterjed 172 K Kisebb nyomás alá kerülő levegő kiterjedése lombikban (Gustaw Wuttke) 172 Talajmenti csapadékok keletkezése 173 Harmat 174 ÁK Vízgőz az ablaküvegen 174 ÁK Üvegpalack elhomályosodása 174 ÁK Leheljünk hideg üvegre 175 Ksz Higrométer a fedett homokasztalban (Udvarhelyi Károly) 175 Dér 175 K Dér a kémcső külső falán 175 Zúzmara 176 K Zúzmara a kémcső külső falán (Tóth Aurél) 176 Hulló csapadékok keletkezése 176 Eső 177 Á Eső keltése üveglappal 177 Á Eső keltése uborkásüvegben (Gustaw Wuttke) 178 Á Eső keltése tepsikkel (Ákos István) 179 K Eső keltése denaturált szesszel (Gustaw Wuttke) 179 Havazás 180 K Havazás üveghengerben (Gustaw Wutke) 180 Ónoseső 181 Ksz Ónoseső hütőkeverék fedőlapján (Tóth Aurél) 181 A rejtett hő felszabadulása 181 K A rejtett hő felszabadulásának kimutatása ezüst-higany-jodiddal (Gelléri Emil újítása) 181 A főnszél 182 A levegő össszenyomható 183 K Levegő összenyomása kémcsőben (Gustaw Wuttke) 183 A leszálló levegő összehúzódik 183 ÁK A nagyobb nyomás alá kerülő levegő összehúzódása lombikban (Gustaw Wuttke) 183 A leszálló levegő felmelegszik 184 Ák Levegő felmelegedése kerékpárpumpában (Gelléri Emil) 184 A hulló csapadék pusztító munkája 185 ÁK A keresztbe szántás jelentőségének bizonyítása 185 ÁKsz A keresztbe szántás fontosságának igazolása talajjal (Ákos István) 186 ÁKsz Vízmosás megkötése (Ákos István) 187 Ksz Az esőcseppek munkája lejtős felszínen (Ákos István) 187 Ksz Az esőcseppek munkája talajon (Ákos István) 188 Ksz Talajerózió különböző talajon (Ákos István) 188 Ksz Talajerózió különböző lejtőn (Ákos István) 188 Ksz A növényzet védő szerepe (Ákos István) 188 Ksz Areális erózió ládikóban (Ákos István) 189 Ksz A felszíni kiemelkedések lepusztulása (Ákos István) 189 Az éghajlati övek kialakulása 189 Ksz A Föld forgásának szerepe a szoláris éghajlati övek kialakulásában (Tóth Aurél) 189 EGYSZERŰ ESZKÖZÖK KÉSZÍTÉSE, SZÜKSÉGES ANYAGOK ÖSSZEÁLLÍTÁSA 191 FORRÁSANYAG 210