Jennifer L Armentrout

Imádtam ezt a könyvet, lehet hogy elolvasom még egyszer!! 2 nap alatt olvastam el mert nem bírtam letenni! Már megrendeltem a többi kötetet is! Mind a négyet! :)

Fantasztikus! Alig várom a folytatást! Most, most , most!

Egyik kedvenc sorozatom, pedig fenntartásokkal kezdtem olvasni. :) Pörgős, letehetetlen. Csak ajánlani tudom, alig várom a következő részt!

Hát ez szuper jó rész volt! Imádtam minden sorát! Izgalmas, pörgős, romantikus, szerelmes! Egyszerűen tökéletes! A vége miatt meg ...hát határozottan meg tudnék ütni most valakit, ezért nagyon remélem, és fokozottan ajánlom a fordítónak, hogy gyorsan, de nagyon gyorsan pörögjenek azok a lapok a kezek alatt, mert a folytatást akarok, de most!!!!

Hát ez jó volt, kifejezetten tetszett ^.^ Katy könyvmániájával teljesen tudtam azonosulni, Daemon bunkósága (a legtöbb esetben) szórakoztatott, és ami kifejezetten tetszett, azok a bónusz fejezetek voltak, ahol Daemon szemszögéből is átélhette az olvasó a történéseket, és aminek köszönhetően Daemon tettei is sokkal logikusabbnak tűnnek :) (bár én még egy-két ilyen bónusz fejezetes dolgot elfogadtam volna, van még, amire kíváncsi lennék :D )

Szavakkal sem tudom leírni azt a forróságot amit Daemon és Katy között van. A lehetetlen kötődés a vonzalom és a többi furcsaság mellett is imádni való ahogy egymásnak esnek mégsem bírják ki egymás nélkül.Épeszű ember már rég elmenekült volna de ez a lány és a bátorság próbája a szerelem amit nem vall be és az hogy segíteni akar a testvéreken kiemelkedő.Imádom ezt a sorozatot és most várnom kell amig a többit és kézbe vehetem. Feltölt energiával és minden porcikám arra vágyik hogy még több akciót fájdalmat szerelmet és vágyat kapjon a történetből.Éld bele magadte is!

Fogalmam sem volt mibe kezdek... de egyszerűen magával regadott és nem bírtam lettenni.Damon olyan pasi akiről mindenki álmodik.Ráadásul olyan képességekkel rendelkezik amik még tetőzik is a tökéletességét.Eleinte azt hittem csalódni fogok a könyvben de annyira jó hogy ajánlom minden álmodozónak aki szereit elengedni a képzeletét és a jó pasikat.Beleéled magad a történetbe egyszerűen elragad!

Nekem iszonyatosan tetszett az Obszidián. Az Ónix is elvarázsolt, pedig még csak a felénél járok. Tudja valaki, hogy lesz-e folytatás?

Hihetetlenül magával ragadó történet. Különleges, izgalmas, a szócsatákon pedig nagyon sokat nevettem. Azt, hogy a könyv mennyire fantasztikus, az is bizonyítja, hogy egy nap alatt kiolvastam. Anya nem véletlenül mondja, hogy nem éri meg nekem könyvet venni. :D

Meg kell említenem, hogy talán az év egyik legjobb könyve volt? Nem hiszem. Aki elolvasta az Obszidiánt, azt már úgysem kell győzködni, aki pedig esetleg még nem tette, az nagyon gyorsan fogjon hozzá az első kötethez . Nem is baj, ha feleleveníted a történteket, mert a két rész között alig telik el valami idő, és az írónő nagyon ritkán és nagyon felületesen tér vissza az Obszidián eseményeire, nem magyarázza azokat hosszasan. A fülszövegből már rengeteg mindent megtudhatunk, például, hogy Daemon már teljesen máshogy viszonyul Katyhez, és ez egy újfajta (szerintem sokkal jobb) hangulatot ad a második regénynek. És igen, ha eddig valami hihetetlenül furcsa véletlen folytán nem sikerült volna belezúgnod Daemonbe, ez most visszavonhatatlanul meg fog történni. Gondolom, nem én voltam az egyetlen, aki már az Obszidiánnál sejtette, hogy Dawson valamilyen formában még szerepet fog játszani az események alakulásában. Amint megemlítették a lányok az iskolában, amint Dee is beszélt róla Katynek, már várható volt, hogy megjelenik majd a figurája. Azt természetesen nem árulom el, egész pontosan hogyan, de az utolsó oldalig izgulhattok rajta. Elolvastam az utolsó sort, mohón lapoztam tovább, és amikor a következő oldalon középen nagy betűkkel megláttam, hogy "ajándék részlet Daemon szemszögéből", majd felrobbantam. Kell még! Nem lehet vége! Most komolyan, hogy lehet ennyire a tudatlanság határán hagyni az olvasókat a következő rész megjelenéséig?! Az utolsó oldalon hoz egy hihetetlenül és eszméletlenül nagy fordulatot, ami ha vártál, ha nem, még napokig nem fog kimenni a fejedből, és folyamatosan gondolkodsz majd rajta. Voltak nagyon vidám és vicces, de igazi, szívszorító pillanatok is. Sokszor a sírás kerülgetett, és volt néhány oldal, amikor még az egyik legunszimpatikusabb szereplőt is iszonyatosan megsajnáltam. Az egyetlen dolog, amit kicsit hiányoltam, az Dee jelenléte volt. Persze, ugyanúgy voltak meghatározó, egyszer egy túlságosan meghatározó és komoly következményekkel járó közbelépése is, de sokkal kevesebb szerep jutott neki az Ónixban, mint az Obszidiánban. Nagyon lehet szegényt sajnálni, hihetetlen dolgokat kell elszenvednie, és mi eközben még az okokat is tudjuk. Egyszer megnyugodhatsz, hogy minden rendben vele, boldog, aztán megint nem, de az utolsó fejezet egy kicsit megnyugtat ebből a szempontból- vagy éppen felkavar. Komolyan mondom, egyszerűen ezt nem lehet leírni. Számítottam a végén arra a fordulatra, de mégis, most, hogy nem tudunk semmit, megőrjít a tudat, lehet, hogy nekiállok angolul a következő résznek, pedig szeretem kivárni a magyar megjelenéseket... Így a végén, összefoglalva az egészet leírhatom az általános szöveget: nem fogod megbánni, nem fogod tudni letenni, imádni fogod, "könyörögsz majd a folytatásért", és satöbbi, satöbbi. Hozzá kell tenni, hogy ez mind igaz is, én mégis mást emelnék ki. Az írónőt. hihetetlen és emberfeletti, amit csinál. Szeretnék ilyet írni, mint ő, de ebben az életben esélyem sem lenne. Nem sokaknak. Ha követitek őt valamilyen formában az interneten, ha láttátok a fényképét, szerintem egyből az jött le nektek, hogy milyen szimpatikusnak tűnő nőszemély. nekem egy személyes észrevételem, hogy nem volt a könyvek végén köszönetnyilvánítás. Én igazából utálom a több oldalon keresztül történő ömlengéseket. Nem azt mondom, van, amikor tényleg megvan a helye, és köszönetet kell mondani mindazoknak, akik bármilyen formában hozzájárultak a megjelenéshez, bár az olvasók nagy része úgyis átugorja (én azért meg szoktam próbálni végigolvasni, csak a neveken szaladok át nagyon gyorsan). Nekem az a véleményem, hogy ez bőven elég egy könyvsorozat végén. Ne értsetek félre, semmi bajom azokkal, akik ezt minden könyvnél megteszik, a szívük joga, és egyáltalán nem ítélem el őket, vagy nem mondom azt, hogy ez rossz dolog lenne, számos kedvenc íróm ír többoldalas köszönetnyilvánítást, és felsorolja a fél családját, a kiadó kilencvenkilenc százalékát, sőt, egész gyakran még a macskáját is. Ezzel semmi baj nincs Csak azért hoztam fel, mert számomra egy meglepetés volt, és egy kicsit még szimpatikusabb lett számomra azzal, hogy valamelyest kilóg a hosszú sorból.

Meg kell említenem, hogy talán az év egyik legjobb könyve volt? Nem hiszem. Aki elolvasta az Obszidiánt, azt már úgysem kell győzködni, aki pedig esetleg még nem tette, az nagyon gyorsan fogjon hozzá az első kötethez . Nem is baj, ha feleleveníted a történteket, mert a két rész között alig telik el valami idő, és az írónő nagyon ritkán és nagyon felületesen tér vissza az Obszidián eseményeire, nem magyarázza azokat hosszasan. A fülszövegből már rengeteg mindent megtudhatunk, például, hogy Daemon már teljesen máshogy viszonyul Katyhez, és ez egy újfajta (szerintem sokkal jobb) hangulatot ad a második regénynek. És igen, ha eddig valami hihetetlenül furcsa véletlen folytán nem sikerült volna belezúgnod Daemonbe, ez most visszavonhatatlanul meg fog történni. Gondolom, nem én voltam az egyetlen, aki már az Obszidiánnál sejtette, hogy Dawson valamilyen formában még szerepet fog játszani az események alakulásában. Amint megemlítették a lányok az iskolában, amint Dee is beszélt róla Katynek, már várható volt, hogy megjelenik majd a figurája. Azt természetesen nem árulom el, egész pontosan hogyan, de az utolsó oldalig izgulhattok rajta. Elolvastam az utolsó sort, mohón lapoztam tovább, és amikor a következő oldalon középen nagy betűkkel megláttam, hogy "ajándék részlet Daemon szemszögéből", majd felrobbantam. Kell még! Nem lehet vége! Most komolyan, hogy lehet ennyire a tudatlanság határán hagyni az olvasókat a következő rész megjelenéséig?! Az utolsó oldalon hoz egy hihetetlenül és eszméletlenül nagy fordulatot, ami ha vártál, ha nem, még napokig nem fog kimenni a fejedből, és folyamatosan gondolkodsz majd rajta. Voltak nagyon vidám és vicces, de igazi, szívszorító pillanatok is. Sokszor a sírás kerülgetett, és volt néhány oldal, amikor még az egyik legunszimpatikusabb szereplőt is iszonyatosan megsajnáltam. Az egyetlen dolog, amit kicsit hiányoltam, az Dee jelenléte volt. Persze, ugyanúgy voltak meghatározó, egyszer egy túlságosan meghatározó és komoly következményekkel járó közbelépése is, de sokkal kevesebb szerep jutott neki az Ónixban, mint az Obszidiánban. Nagyon lehet szegényt sajnálni, hihetetlen dolgokat kell elszenvednie, és mi eközben még az okokat is tudjuk. Egyszer megnyugodhatsz, hogy minden rendben vele, boldog, aztán megint nem, de az utolsó fejezet egy kicsit megnyugtat ebből a szempontból- vagy éppen felkavar. Komolyan mondom, egyszerűen ezt nem lehet leírni. Számítottam a végén arra a fordulatra, de mégis, most, hogy nem tudunk semmit, megőrjít a tudat, lehet, hogy nekiállok angolul a következő résznek, pedig szeretem kivárni a magyar megjelenéseket... Így a végén, összefoglalva az egészet leírhatom az általános szöveget: nem fogod megbánni, nem fogod tudni letenni, imádni fogod, "könyörögsz majd a folytatásért", és satöbbi, satöbbi. Hozzá kell tenni, hogy ez mind igaz is, én mégis mást emelnék ki. Az írónőt. hihetetlen és emberfeletti, amit csinál. Szeretnék ilyet írni, mint ő, de ebben az életben esélyem sem lenne. Nem sokaknak. Ha követitek őt valamilyen formában az interneten, ha láttátok a fényképét, szerintem egyből az jött le nektek, hogy milyen szimpatikusnak tűnő nőszemély. nekem egy személyes észrevételem, hogy nem volt a könyvek végén köszönetnyilvánítás. Én igazából utálom a több oldalon keresztül történő ömlengéseket. Nem azt mondom, van, amikor tényleg megvan a helye, és köszönetet kell mondani mindazoknak, akik bármilyen formában hozzájárultak a megjelenéshez, bár az olvasók nagy része úgyis átugorja (én azért meg szoktam próbálni végigolvasni, csak a neveken szaladok át nagyon gyorsan). Nekem az a véleményem, hogy ez bőven elég egy könyvsorozat végén. Ne értsetek félre, semmi bajom azokkal, akik ezt minden könyvnél megteszik, a szívük joga, és egyáltalán nem ítélem el őket, vagy nem mondom azt, hogy ez rossz dolog lenne, számos kedvenc íróm ír többoldalas köszönetnyilvánítást, és felsorolja a fél családját, a kiadó kilencvenkilenc százalékát, sőt, egész gyakran még a macskáját is. Ezzel semmi baj nincs. Csak azért hoztam fel, mert számomra egy meglepetés volt, és egy kicsit még szimpatikusabb lett számomra azzal, hogy valamelyest kilóg a hosszú sorból.

Én imádtam az Ónixot. Alig bírtam letenni. Amikor viszont kénytelen voltam, az is csak azért volt, mert már muszáj volt aludni is. :D Csak ajánlani tudom.

Nem csalódtam egy cseppet sem! Az események eszméletlen gyorsan pörögnek! A könyv magával ragad. Mindenkinek csak ajánlani tudom!

Csak csatlakozni tudok az előttem szólókhoz!!! Tényleg nagyon jól sikerült ez a második rész is! Igen talán picsurkát az eleje lassabban indul be, de amikor beindul akkor aztán letehetetlenné válik a könyv!!!!!!!!!! Ajánlom minden "moly" rajongónak!!!! :)

Egyszerűen imádtam. Káprázatos. Egyből beleszerettem Daemon-be. Nagyon pörgős eseménnyel teli.

Na! Ez jó volt,nagyon tetszett! Egy-két nap alatt simán ki lehet olvasni:) Először is Daemon. Egy beképzelt,öntelt alak,akinek viszont a szíve mélye tele van szeretettel,amiből sajnos csak egy kis csipetet kaptunk. Én Kat helyében úgy megmondtam volna a magamét,mint annak a rendje! Egy-két pofont is kapott volna a csinos kis arcára,az biztos!:D Kat. Szép.Okos.Kedves.Talpraesett. Ehhez még hozzá jött a könyvek iránti szeretete! Nagyon bejön ez a csaj:D Az tetszett még nagyon benne,hogy megmondta a magáét mindenkinek. Igazi vérbeli főszereplő egy tökéletes könyvnek.:) A Luxenek. És voila! Még egy újabb az emberek számára hihetetlen lény. Nagyon tetszik!:D Teljesen rendkívüli,és magával ragadó. Minden része tetszett.:) Ami nem tetszett. Ez az,hogy Katnek csak a 150-200. oldalnál mondták el az igazat. Eddig csak a Daemon nal való veszekedésektől volt tökéletes a könyv,és letehetetlen.Ennyi benne a negatívum. Mindenképp olvassa el mindenki,akármilyen az ember stílusa! Megéri:)

Csak akciósan éri meg az árát, nekem kevés volt az oldal szám .

Ahhoz képest, hogy tiniknek íródott, nagyon izgalmas a történet, minden korosztály számára és kellemes délutáni kikapcsolódás. A szereplők karaktere Nekem nagyon tetszett, a könyv végén a pár fejezet más szemszögből is megmutatta a történetet. Én is már alig várom a következő részt.

Ritkán adok 5 csillagos értékelést, de ez a könyv méltón viselheti a Finep Selection besorolást. Jennifer L. Armentrout egy olyan varázslatos világot fest le, amiben mindannyian imádnánk élni. Mert mi más is kell mint egy dögös pasi a szomszédba? Maga a történet már szinte sablonos, hisz miről is szólnak manapság a könyvek, mint egy átlagos lányról akibe beleszeret a környék legjobb pasija. De Jennifer olyan köntösbe csomagolta űrlényekkel átszőtt történetét, ami minden csak nem átlagos! Ha egy fantasztikus könyvre vágysz, ne habozz olvass bele! Nem fogod megbánni.

Én képtelen vagyok másképp gondolni Jennifer L. Armentroutra, mint magára a csodálatos könyvteremtőre. Egyszerűen perfect amit alkotott. A Luxen sorozat hatalmas kedvencem, talán nincs is nála jobb. Engem teljesen megbabonázott. Az Ónix egyáltalán nem veszítette el az Obszidián színvonalát. Sőt, szerintem túl is szárnyalta. Katy egy kicsit visszafelé fejlődött, aminek nem örültem. Őt egy határozott, vicces, kedves lánynak ismertük meg, aki két lábbal áll a földön és csak Daemon tudta megrengetni, de nem elsőre. Megváltozott, többet nyafogott, gyakran ő se tudta mit akar. Annak örülök, hogy a végére összeszedte magát és a könyvmolyságát megtartotta. Ezért szereti őt mindenki, legalább egy picit. :) Daemon hihetetlen, de még tökéletesebb lett (számomra:D). Ő pozitív irányba fejlődött. Persze a fantasztikus viccei, megnyilvánulásai, a tökéletes modora és az őszintesége megmaradt, de ez alap követelmény. A seggfejsége nélkül nem is Daemon lenne, igaz? Néha túl lőtt a célon, de még is csak ember (majdnem). Amikor Katyvel túlléptek egy bizonyos határt.. istenem! Simán elsírtam magam. Ahogy bebizonyította az érzéseit. Tökéletes drágáim, én mondom. Dee-t egy picit hiányoltam, mert nem kapott sok szerepet, de ez így van rendben. Ebben a könyvben a két (lökött) főszereplővel kellett foglalkozni. Cukik voltak Adammal. :) Aztán ott van még Blake az új srác. A nevéről folyton egy kutya ugrott be. Elég zavaró, de olyan kutya neve van.. És Daemon is velem van.. Azt akartam mondani, hogy idétlen neve van. Blake? Jó, hogy nem "fék! Na, ne már!" Hát én az első pillanattól kezdve egy idegesítő szúnyognak éreztem. Jó, tudom ez nem túl szép, de hát engem idegesített, mint a szúnyog zümmögése, néha feltűnt, néha nem, majd jött a csípés, végül pedig a vérszívás, ami nem publikus jelen esetben. :D A többi szereplő nem olyan lényeges most, majd később még előjönnek. A cselekmény a könyv első felében nem túl bőséges, de nem kell aggódni a másik fele a könyvnek olyan tartalmas, hogy hozzáragad a kezedhez, garantáltan. Ugye, az előző részben Katy kicsit fényesebb lett, amit el kellett tüntetni róla, testmozgással, hozzátenném D. legnagyobb örömére. Aztán történtek ott még dolgok és ennek köszönhetően egy kapcsolat alakult ki közöttük. Katy változik és próbálgatja mit tud. Ismeretlen ez mindenki számára. Aztán ott van még a Védelmi minisztérium. Figyelni kell rájuk is. Az ellenség csapatát meg se említem. Daemon édes kis fejecskéjébe is beleláthatunk egy kicsit. Sok mindent megértünk vele kapcsolatban, aztán itt van még Dawsonnal a dolog. Van ami kiderül, de van ami kérdéses marad. Én már túl vagyok a sorozat 4. részén is, így már nincs sok kérdésem, de lesznek ott még meglepő dolgok vele kapcsolatban. :D A könyv vége miatt meglehet őrülni. De ez még semmi a harmadik részhez képest na annak a végén kell az idegzet. Nyugtatókat bekészíteni! :D Azt hinné az ember, hogy az Obszidiánnál nincs jobb, pedig van. Csak várjátok meg az Origint! ;) Akinek tetszett az Obszidián garantáltan imádni fogja ezt is. Armentrout stílusa megvan benne. Bár olvastam angolul a sorozatot a ti nevetekben is azt mondom, hogy a kiadó igyekezzen a következő résszel, mert nincs rosszabb egy őrjöngő molynál. :D Ui.: Kár, hogy nekem nincs egy szexi, tollal bökdöső osztály társam, vagy egy állati ösztönöket előhozó szomszédom

Szuper könyv!!!! Alig tudtam letenni!!! Ajánlom mindenkinek!

Minden pénzt megér! Nekem nagyon tetszett :)

Már rég óta vártam a megjelenést. Akinek a fantasy téma fexik, annak nagyon fog tetszeni a könyv. Az alap sztori illeszkedik a mai világba, a jelenetek nagyon is követhetőek, nincs kicsapongás. Ami +!!!. Remélem az Ónix is lesz ilyen jó, ami a következő. Majd jön az Opál.

Hihetetlen egy könyv volt, főleg ahogy az események alakultak! Már alig várom a folytatást!:)

Nagyon tökéletes könyv.

2 nap alatt elolvastam a könyvet, ez hihetetlen!:) Pedig nem vagyok valami nagy könyvmoly, de ezt komolyan nem tudtam letenni.. Elkezded olvasni és csak úgy sodródsz vele, Daemon-nel pedig nem lehet betelni;) Most állandóan ezen jár az eszem, alig várom a folytatást, a legjobb történet és a legjobb könyv!!:)

Nekem is tetszett. Végig izgalmas, fordulatos, jó kis történet. Inkább romantikus mint erotikus. :)

A hétvégén végeztem a könyvvel és alig bírtam letenni!!!! Tényleg egy Nagyon izgalmas történet, a két fiatal végig kerülgeti egymást! Igaz, hogy a szerelmi szál nem bontakozik ki egészen, de hát majd remélem a folytatásban! Olvassátok el! Nem fogtok csalódni!!!!!

Még még még, mihamarabbi folytatást szeretnék! Egyértelműen kedvenc könyv lett nálam. Daemon <3 ahh, imádom :D Dee is szerethető, szimpatikus csajszi. Katy-nél bírtam, hogy könyves blogot vezet :) És nagyon jól kezelte, amikor megtudta, hogy kik is Daemonék. Viszont én örülnék, ha az előzmény novellát is lefordítanák, mert Dawson története is nagyon érdekelne.

Ez. Durva. Jó. Volt. Sőt, zseniális. Daemon szerelem, Dee-t imádtam, Katy egy belevaló csaj, bár néhol legszívesebben fejbevertem volna egy könyvvel a "Jusztis az ellenkezőjét csinálom annak, amit akarsz, Daemon" viselkedéséért, de ezzel együtt szerethető :) Imádtam, hogy Katy könyvmoly, és blogol, és sikít az előlvasós példányokért, és olyan, mint MI :) Többet nem is árulok el, imádni fogjátok, olvassátok el!

Feszültségekkel és "véletlenekkel" teli izgalmas erotikával fűszerezett regény. A sorozat egy újabb letehetetlen darabja.

Én csak annyit tudok mondani MÉG,MÉG,MÉG... nagyon jó könyv imádtam minden lapját.Eltudnám képzelni filmen. Imádtam Katy és Daemon kapcsolatát,kár, hogy nem jöttek még össze:(

Nagyon tetszett a könyv, nem bírtam letenni. Örültem, hogy a hősnő végre nem tökéletes, hanem egy átlagos lány. Remélem a folytatás is ilyen izgalmas lesz:)

Zseniális volt! Fantasy rajongóknak kötelező!

1 nap alatt kiolvastam, nem bírtam letenni!! Eszméletlen jó :) Izgi a történet, a szereplők is nagyon jók. Daemon igazi seggfej időnként, de amúgy nagyon szexi és jófej :D Deet igazán megkedveltem és végre a főhősnő sem egy idegesítő hisztis kis csitri :) Már nagyon várom a következő részt!!