Vannak történetek, amikről mindannyian hallottunk, amikről akár sokat is olvastunk, valódi hátterükről mégis megdöbbentően keveset tudunk. Nincs ember, aki ne hallott volna a csernobili atomkatasztrófáról, és a sokévnyi hallgatás után szerencsére ma már viszonylag sokat tudunk róla. De vajon ismerjük-e a részleteket? Ismerjük-e a tragédia előzményeit, hogy mi történt pontosan azon a végzetes hajnalon, vagy másnap délután? Vajon látjuk-e az embert a katasztrófa mögött?

A legtöbben valószínűleg ugyanilyen keveset tudunk Magyarország szervezett bűnözésének titkos világáról. Bár mindannyian hallottunk az Aranykéz utcai robbantásról, a maffiagyanús ügyletekről, az olajszőkítésről és a gyilkosságokról, de vajon tudjuk-e, hogy kik voltak azok az emberek, akik kitervelték és végrehajtották ezeket a bűncselekményeket? Tudjuk-e, hogy honnan jöttek, hogy mi motiválta őket, hogy mi volt a hátterük és mi lett a sorsuk? Dezső András tényfeltáró kötetéből számos eddig fel sem tett kérdésre kapunk választ.

Az X- és az Y-generáció tagjai között kevesen vannak, akiknek ismeretlen lenne Kurt Cobain neve. A grunge-korszak meghatározó alakjáról, a Nirvana együttes enigmatikus frontemberéről mégsem tudunk többet annál, mint ami a halála után megjelent néhány szalagcím alatt megjelent. A mennyeknél súlyosabb című életrajzi könyv megkísérli a lehetetlent, és a zenész életét gyermekkorától rekonstruálva igyekszik rávilágítani a Nirvana zenéje mögött meghúzódó lelki folyamatokra.

A Libri trendben ezúttal olyan könyveket vettünk górcső alá, amik kísérletet tesznek arra, hogy a lényeget, a felszínes sztorik mögött megbúvó, húsbavágó részleteket mutassák be. A könyvek szerzői olyan írók, újságírók, akik fáradtságot nem kímélve söpörték le a múlt eseményeiről az idő homokját, és leástak ezeknek a ma is releváns történeteknek a mélyére.

Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima

1986. április 26-a egy vakító villanással égett bele a 20. század történelmébe, ám a Szovjetunió bukása óta fojtott csend jellemezte a baleset utóéletét. A csernobili atomerőmű tragédiája most újra előtérbe került, főleg Szvetlana Alekszijevics könyvének és az HBO Csernobil című sorozatának köszönhetően. A történet mindkét feldolgozásából élesen kiviláglik, hogy a legnagyobb ellenség itt az emberi felelőtlenség és egy arrogáns magabiztosságában őrizetlenül hagyott politikai gépezet, ami saját végzetes hibáit nemcsak az utca embere, de még saját funkcionáriusai előtt is minden erővel igyekszik titkolni. A Csernobili ima több száz interjú és hosszú évek kutatómunkája után készült el, hogy a lehető legélesebb képet rajzolhassa meg az atomkatasztrófa okairól és következményeiről – legyen ez a kép bármennyire komor.

Dezső András: Maffiózók mackónadrágban

Az Index újságírójaként Dezső András évek óta foglalkozik olyan bűnügyekkel, amik messze túlmutatnak az egyszerű rendőrségi hírek hatáskörén. Első könyvében a többszörösen kitüntetett oknyomozó riporter archív anyagok és az elmúlt évtizedek néhány nehézfiújával folytatott személyes interjúk segítségével vezet be minket abba a világba, ami legtöbbünk számára eddig legfeljebb városi legendák szintjén körvonalazódhatott. A kötet nem téri ki a magyar alvilág elmúlt ötven évének minden apró rezzenésére, és a politikával való összjáték magyarázatai is hiányosak, de ezek nyilvánvalóan meg is haladnák egyetlen riportkötet terjedelmét. A tényfeltáró könyvek és a bűnügyi újságírás sokszor kissé száraz elbeszélői stílusától eltérően a szerző gyakran akciókönyvekbe illő érzékletességgel mutatja be egy-egy leszámolás vagy rajtaütés részleteit.

Charles R. Cross: A mennyeknél súlyosabb – Kurt Cobain életrajza

A legtöbb könyvvel ellentétben Charles Cross műve több annál, mint amit a címe sejtet. Nem pusztán Kurt Cobain életrajzáról van ugyanis szó: amellett, hogy gyermekkorától öngyilkosságáig végigkísérhetjük a 90-es évek rockzenéjének egyik legnagyobb hatású alakját, a szerző gyakorlatilag megfesti a zenész pszichológiai portréját is. A Kurt Cobain dalaiból előcsengő harag és melankólia alapjául szolgáló életeseményeket és adottságokat megdöbbentő részletességgel tárja elénk a szerző, a drogfüggőségtől a krónikus gyomorpanaszokon át a rapszodikus hangulatváltozásokban kiütköző depresszióig ezernyi olyan tényezőre világít rá, amik segítenek megértenünk mind a művészt, mind a művészetét. A könyv első kiadása közel 20 éve jelent meg, de a szerző az azóta eltelt időszak alatt felfejtett titkokat is belefoglalta az új kiadásba.

Jean-Christophe Brisard – Lana Parshina: Hitler halála – A KGB titkos anyagai

A náci Németország vezére 1945 áprilisában, amikor a szovjet csapatok már csak néhány utcasaroknyira voltak főhadiszállásától, főbe lőtte magát, míg felesége ciánkapszulával vetett véget életének. A német kapitulációt követően azonban pletykák tucatjai kaptak szárnyra arról, hogy Hitler Dél-Amerikában, vagy egyenesen az Egyesült Államokban bujkál. A szovjet titkosszolgálatok évtizedekig hét lakat alatt őrizték azokat a dokumentumokat és egyéb bizonyítékokat, amik minden kétséget kizáróan eloszlathatták volna az Adolf Hitler utolsó óráit övező legendákat. A francia-orosz újságírópáros egy krimi dramaturgiájához hasonlóan felépített kötetének talán legérdekesebb fejezetei azok, amelyek az orosz állam azon erőfeszítéseire világítanak rá, hogy minden áron megakadályozzák a német diktátor halálához fűződő szóbeszédek felszámolását.

David Grann: Megfojtott virágok – Az amerikai bűnüldözés legsötétebb fejezete és az FBI születése

Az 1870-es években, a földjeikre érkező fehér telepesek térnyerésével az oszázs-indiánokat elűzték gazdag kansasi termőföldjeikről. Oklahoma elhagyatott és értéktelennek tartott északkeleti részére száműzték őket, arra viszont senki sem számított, hogy az oszázsok új otthonát jelentő kietlen vidéken hamarosan olajra bukkannak. A törzs tagjai hamar óriási vagyonra tettek szert a földjeiken található olajmezőknek köszönhetően, a telepesek azonban nem nézték jó szemmel az őslakosok hirtelen gazdagodását. Először csak üzleti machinációkkal, majd erőszakkal próbálták ellehetetleníteni az oszázsokat, a helyi hatóságok pedig szemet hunytak minden bűncselekmény fölött. Egészen addig, amíg a halálos áldozatok száma huszonnégyre nem nőtt. Ekkor az újonnan alapított FBI vezetője, J. Edgar Hoover személyesen vette a kezébe az ügy megoldását.