Őszinte párbeszéd a #metoo jelenségről

Jakupcsek Gabriella · 2018. 04. 25. · 4 perc olvasnivaló

Végre! Itt volt az ideje, hogy valaki összefoglalja az elmúlt egy-másfél év alatt rohamtempóban napvilágot látott szexuális zaklatási ügyek eseményeit, főbb kérdéseit. Ezt az Index újságírója, Kovács Bálint egy olyan könyvben teszi meg, ami nem nyúlik túl a témán, nem fullad követhetetlen okfejtésbe és a #metoo jelenség erkölcsi, jogi, pszichológiai aspektusait vizsgálja.

Szinte minden nőnek vannak olyan negatív élményei, emlékei, amelyek nyomot hagynak a lelkében, de nem tudtuk biztosan, hogy ezek valóban szexuális zaklatásnak minősülnek-e, mert eddig nem alakult ki őszinte párbeszéd a témában. Az És te hogy vagy? című könyvem írása során többször is szembesültem azzal a kérdéssel, feladattal, hogy vajon Emma lányomat meg tudom-e óvni, fel tudom-e készíteni a hatalommal való visszaélés, az ízléstelen bókok és a szexuális inzultusok közötti különbségtételre, és ezek veszélyeire?

A bulvársajtó úgy kezelte ezeket a helyzeteket, mintha csakis a művészvilág sajátja lenne a probléma, miközben a hétköznapi élet hemzseg a hasonló helyzetektől, amik titokban maradnak. Örülök, hogy Kovács Bálint könyvében megemlíti például, hogy a színész valójában a testével dolgozik, a szerepek megkívánhatják azt, hogy meztelenül legyen a színpadon, vagy a színjáték keretei erőszakosságot fejeznek ki. A színházban ez is benne van, ennek így is kell maradnia és a helyzet remélhetőleg nem fajul odáig, hogy ez megváltozzon, de ehhez kell az is, hogy se az alkotók, se a társadalom ne értse félre a meztelenséget, és ne éljen vissza vele. Rengeteg beszélgetés, tanulmány és szakember segítsége szükséges ahhoz, hogy a sértettek és az elkövetők is jól tudják kezelni ez ilyen szituációkat és ne történhessenek ilyenek a jövőben!

A Puszild meg-ben fontos szerepet kap az úgynevezett „álbocsánatkérés” kommunikációs eszköze, amellyel hazánkban néhány megnevezett elkövető a nyilvánosság elé állt, részletekbe menően elemzi ezeknek szinte minden fontos szavát, és nagyon elgondolkodtató következtetésekre jut, amiben sajnos az áldozathibáztatás is jelentős szerephez jut. A szerző igazi oknyomozó riporterként alaposan körüljárja a #metoo mozgalom nemzetközi és hazai eseteit, tanulságait, és – ami nekem különösen tetszett – nemcsak egy szemüvegen keresztül vizsgálja meg a témát, hanem próbálja az esetek összes körülményét figyelembe venni.

Kovács szerintem nagyszerűen mutatja be könyvében, hogy a viselkedési normák, a szemet hunyás, az ingerküszöbök és az alá-fölérendeltség forradalmának és evolúciójának egy fontos állomása a szexuális zaklatásokról való őszinte beszéd! A múltban a tanári és szülői fegyelmezésnek a pofonok vagy a körmös szinte természetes velejárói voltak. Most az a pont érkezett el, hogy a felszínre kerülhet az a sok szenvedés és megalázó történet, amikor valaki (és fontosnak tartom megjegyezni, hogy nem csak férfiak!), jellemzően – de nem kizárólag – hatalmi helyzetével visszaélve használhatta önmaga szórakozatására, vágyainak kiélésére embertársait. Úgy érzem, ezzel a témakörrel nekem is ideje többet foglalkoznom, összegyűjtenem történeteket és emberi sorsokat…

Nézz szét mi van még Jakupcsek Gabriella polcán

További bejegyzések

Válasszon könyvet Jakupcsek Gabriella polcáról (12)