• Brenner József néven született novella-, regény- és színműíró, kritikus, orvos-pszichiáter, Kosztolányi Dezső unokaöccse. Első zenekritikáját 14 éves korában publikálta, majd egy novelláját elküldte Bródy Sándornak is, aki a fiú tehetségét felismerve bátorította, hogy folytassa az írást. 21 évesen már a Nyugat munkatársa volt.
  • 1909-ben szerzett orvosi diplomát, dolgozott pszichiátriai klinikán, majd körzeti és fürdőorvosként is. Írói stílusát a természettudományos gondolkodás és a szimbolizmus sajátos összjátéka jellemzi.
  • Legismertebb művei az Anyagyilkosság (1908) és A kis Emma (1912) című novellák, A Janika (1911) című színdarab és az a pszichiátriai esettenanulmány, amelyet csupán fél evszázaddal a halála után rendeztek kötetbe Egy elmebeteg nő naplója címmel.
  • 1910-ben – tévesen – tuberkulózissal diagnosztizálták. Kétségbeesésében morfiumhoz nyúlt, amihez praxisából adódóan könnyedén hozzáfért, és aminek hamar a rabjává vált. Kábítószer-függősége és labilis elmeállapota néhány év múlva tragédiához vezetett: lelőtte feleségét, aki belehalt sérüléseibe, majd megszökött az elmeosztályról, ahová elszállították, és saját életének is véget vetett. Lányuk mindössze néhány hónapos volt ekkor.