Reváns

A férfiak, akiket szerettem, mind elhagytak. Akiket nem szerettem, én hagytam el. Az a férfi nincs, és ha van, már nem is kell Tisza Kata írásaiban gyakran könyörtelen a hőn imádott férfiakkal, kifacsarja lelküket, boncolgatja szavaikat, méricskéli gesztusaikat, hogy végül megbocsátó lehessen velük, miközben odaveti magát azoknak, akik majd csúnyán kihasználják, félredobják, akikkel elképzelhetetlen az élet, és mégis kellenek. Kísértésbe visz mindenkit, hogy aztán rémült áldozatként ő meneküljön a megalázó és vállalhatatlan helyzetekből. Éjjeli sms-t küldő nős főnökök, tisztaságmániás expasik, bekattant pszichológusok, kiégett sztárok és kalandvágyó irodalmárok mind arra várnak, hogy revánsot vegyenek rajtuk. Hát tessék… A Reváns a mai magyar párkapcsolati valóság látlelete egy érzékeny író/nő szemével. De ennél is több. Tisza Kata szókimondó stílusa, megdöbbentő őszintesége pőrére vetkőztet mindahányunkat, hogy kicsit szégyenkezve, néhol helyeslőn bólogatva, máskor felháborodva olvassunk férfiakról, nőkről, rólunk.