Alternatívák nélküli társadalom - Tanulmányok, publicisztikai írások

A szerző tudományos kutatóként élte végig a kádári rendszer mélyülő válságát, majd felbomlását. Munkájánál fogva a kialakuló válságnak azokat a jelenségeit tanulmányozhatta, amelyek a rendszer strukturális kérdéseit érintették, az ifjúság jelen- és jövőképében, a tömegkultúrában, az emberi élet minőségének kérdéseiben, a politikai érdekek és értékek intézményesült torzulásaiban, majd széthullásában. S noha a nyolcvanas évek második felére nyilvánvalóvá vált, hogy 1956 és 1968 ideológiai és erkölcsi krízise, a nyolcvanas évek gazdasági válsága teljessé tette az államszocializmus politikai és legitimációs válságát, s vele együtt a baloldali gondolkodás erkölcsi és intellektuális krízisét, a szükségképpen bekövetkező politikai változás önmagában nem számolja fel a kelet-európai társadalmak történelmi és strukturális válságát. Kelet-Európa a különböző politikai formákban, az elmaradottságtól, a társadalomban növekvő különbségektől, a demokratikus intézményrendszer torz fejlődésétől szorongatva járja be a maga útját, s úgy tűnik, sem a baloldal, sem a jobboldal nem kínált olyan új alternatívát, amely kivezet zsákutcás fejlődésünkből. Sőt.