Antikvár könyv - A kacér múzsát szolgáltam - 1992 - (Dedikált)

Anyai ágon két nagybátyám színész volt. Többnyire Erdélyben játszottak. Időnként megpihentek nálunk. Ilyenkor - Pista öcsémmel együtt - kigyúlt szemekkel hallgattam érdekes, izgalmas, vidám kalandjaikat, a színészélet eseményeit. Apám - lévén puritán erkölcsű, kálvinista kántortanító - nem nézte jó szemmel ezt a nagy érdeklődésünket. Az volt a véleménye, színész, művész, bűvész - mind kaszakapa kerülő, egyik sem szeret dolgozni, csak flangérozni. Ezeket a pályákat még gondolatban is messzire el kell kerülnünk, ha megnövünk. Szegény apám, alighanem megfordult a sírjában, amikor 1961-ben a Csokonai Színház igazgatója lettem.
Már nem mondhatom el apámnak, hogy az a másfél évtized, amelyet a színház légkörében töltöttem el, nemcsak férfikorom legszebb tizenöt esztendeje volt, hanem egyúttal az élet különösen szép ajándéka is.