Origin

Nem mondhatnám, hogy mélységes csalódás Dan Brown legújabb könyve, mert jól kiszámíthatóan illeszkedik abba a tendenciába, ami a legutóbbi köteteket jellemzi. A népszerűség ugyan kikényszeríti a folytatást (hasonlóan a Rambo filmekhez), de eredetiség és ötlet egyre kevesebb szorul a könyvbe. Ebből a történetből már szinte minden hiányzik, ami a DaVinci kódot népszerűvé tette: először is nincs benne semmilyen hatalmas rejtély, titok, ami miatt érdemes lenne ennyi kalandba keveredni; nincsenek benne meglepő, érdekes, ellentmondásos háttérinformációk; a fordulatok nagyrészt kiszámíthatók, néha szinte fájdalmas módon próbálja a szerző a feszültséget fokozni; nem értjük, mit keres Langdon professzor a történetben, mert valójában nincsenek intellektuális kihívást jelentő kódok, rejtvények, megfejtésre váró szimbólumok (illetve ami mégis, az sokszor nevetséges, erőltetett); hiányoznak azok a kultúrtörténeti eszmefuttatások is, amik a DaVinci kódot egyedivé tették. Nem is kell hozzá nagyon rosszmájúnak lenni, hogy feltételezzük: a könyv létrejöttében fontos tényező volt a honorárium; és hogy ez még nyilvánvalóbb legyen, a szerző dramaturgiailag teljesen érthetetlen módon tördeli fejezetekre a cselekményt, ami semmi másra nem jó, minthogy fél oldalak maradjanak üresen, és a lapszám növekedjen.

I would not say that the newest book of Dan Brown is a deep disappointment, because it just follows the scheme of his last novels. Although the popularity calls for the sequel, one could find less and less originality and inspiration in these book. I missed almost everything that made the DaVici Code one of my favourites: there is no major secret, which would justify these adventures; there are no surprising, interesting, contradicting facts; the twists of the story are mostly predictable, in some cases the writer tries to build up some tension in agony; I did not understand the role of professor Langdon, as there are no codes, symbols to decipher, challenging brain teasers; no cultural, historical background informations. The story is unnecessarily broken into short chapters to increase the page count (and so the honorarium) and our torture.