A magyar nyelv Romániában (Erdélyben)

Az 1990 előtti magyar nyelvtudomány egyik adóssága volt, hogy nemigen foglalkozott Trianon nyelvi következményeivel. A rendszerváltás után A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén című kutatás keretében határon túli és magyarországi nyelvészek elkészítették a környező országok kisebbségi magyar nyelvhasználatának szociolingvisztikai elemzését Trianontól az 1990-es évek közepéig. A kutatók azonos szerkezetben tárgyalták a kisebbségi magyarok földrajzi és demográfiai jellemzőit, politikai, gazdasági, kulturális és vallási helyzetét, a nyelvekhez fűződő attitűdöket és a nyelvi konfliktusokat, a nyelvi törvényeket, a magyar nyelv szerepét az oktatásban, a közigazgatásban és a tömegtájékoztatásban. A szigorúan nyelvészeti részek a kétnyelvűség hatásait írták le, vagyis a magyarországi magyarok és a határon túliak közti nyelvi azonosságokat és különbségeket elemezték.
Ebben a könyvben a szerzők, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem professzorai részletesen elemzik az 1996-os erdélyi terepkutatás eredményeit, de ezeket ki is egészítik egy 2009-ben lefolytatott nagy erdélyi szociológiai vizsgálat releváns nyelvi adatainak elemzésével. Másképp mondva: az olvasó az 1990 utáni három évtized erdélyi nyelvi fejleményeinek panoramikus leírását is kapja e kötetben. A Kárpát-medencei kisebbségi magyarok nyelvi leírása - a kárpátaljai (1998), vajdasági (1999), szlovákiai (2000), ausztriai és szlovéniai (2012) és horvátországi (2016) kötetek után - ezzel a könyvvel válik teljessé.