Elmélkedések (görög-magyar)

FORDÍTÓ Huszti József LEKTOR Moravcsik Gyula 'Marcus Aurelius: Elmélkedések ' Kiadó: Parthenon a Klasszikus Műveltség Barátainak Egyesülete-Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda Kiadás helye: Kiadás éve: 1943 Kötés típusa: Vászon Oldalszám: 265 oldal Sorozatcím: A Parthenon kétnyelvű klasszikusai Kötetszám: Nyelv: Magyar Görög Méret: 19 cm x 14 cm ISBN: Megjegyzés: Fordította és magyarázta Huszti József. Ezt a kötetet a Szerkesztőbizottság megbízásából bírálta és szerkesztette Moravcsik Gyula. A szerző képével illusztrálva. ELŐSZÓ BEVEZETES. I. Marcus Aurelius élete. Marcus Aurelius gondolatvilágát, átlátszóan tiszta lelkét a világirodalom egyik legegyénibb, legőszintébb könyvéből, az Elmélkedések-bői ismerhetjük meg. Életfolyásának külső eseményeit azonban a világtörténelem is feljegyezte. Római császár volt, hatalmas világbirodalom ura, kinek működése az adott történeti időpontban szétszakíthatatlanul összefonódott az emberiség sorsával. Amikor 121 április hó 26.-án Rómában megszületett, atyja, Annius Verus és anyja, Domitia Lucilla még alig sejthették azt a fényes külső pályafutást, amely nehezen világrajött, gyengének látszó első fiukra várt. Régi római családból származott, mely hosszabb ideig Hispaniában élt, majd ismét Rómában, a Caeliuson telepedett le. Azt csak a hízelgők találták ki, hogy a család eredete még Numa Pompiliusra lenne visszavezethető. Az első Annius Kr. e. 237-ben jutott jelentősebb történeti szerephez, mint tribunus plebis. Az apa fiatalon elhúnyt. A kis árva neveltetését az anya irányította a rokonság segítségével. A gyermek sorsára döntő befolyással volt az a jó viszony, amely az Annius-családot már régebbtől fogva Hadrianus császárhoz fűzte. Hadrianus irányította a gyermek pályafutását a legmagasabb célpont felé. Vissza FÜLSZÖVEG A világirodalom egyik legszebb, legőszintébb, legmeghatóbb könyve. A római császári trónra emelkedett sztoikus filozófus, a Caligulák, Nerók és Domitianusok utóda az olvasó előtt formálja, tökéletesíti személyiségét. Az életnek újból és újból felmerülő problémáival kapcsolatban lelkiismeretvizsgálatot tart s elmélkedéseinek eredményét feljegyzésekben foglalja össze. Páratlan látvány, midőn a világ ura ismét és ismét nekifeszül, hogy lelkét az emberi gyarlóságok béklyóiból kiszabadítsa, hogy embertársai javára biztosítani igyekezzék az igazság, az igazságosság érvényesülését. Még ma is, hosszú évszázadok után különlegesen nagyszerű élmény együtt lenni ezzel a tiszta, őszinte lélekkel, kinek mondanivalója mindig időszerű volt s az is marad: hirdeti és saját példájával igazolja, hogy az élet és világ zűrzavara fölé csak a bensőséges élet, a lélek jósága és tisztasága, de főleg az emberszeretet segítségével emelkedhetünk. Gondolatvilága még mindig él, s mindaddig friss hatású marad, amíg emberek lesznek, akik az egyéi és közösségi élet vonalán fogékonyságot mutatnak az emberi méltóság, a belső szabadság értékeivel szemben. Vissza TARTALOM Bevezetés Marcus Aurelius: Elmélkedések 1 Függelék 260 Névmutató 263