Antikvár könyv - Bhagavad Gítá avagy a harcos kaszt testamentuma I-IV. könyv - 2015

"Ne engedj a haragnak, onnan támad a zavar, a düh démonja, a bosszú érdes csókja. Sose fogadd el, hogy az indulat mámora lehúzzon a sötét pokolba." (...) A Bhagavad Gítá a Mahábhárata című indiai eposz része, a védikus irodalom egyik alapműve. Jelentősége Indiában hasonlatos az Újszövetségéhez. Mindenki olvassa, forgatja, erőt merít szavaiból. A költemény 18 könyvből és 700 versszakból áll. A Bhagavad Gítá a harcos kaszt Testamentuma volt. Krisna nem a tűzhely mellett, hamuban sült pogácsák eszegetése közben, hanem a harcmezőn, egy öldöklő csata kellős közepén részesítette szellemi beavatásban Ardzsunt. ,,Jelen írás a Bhagavad Gítá első négy könyve. Az első könyv negyvenhat, a második könyv hetvenkettő, a harmadik könyv negyvenhárom, míg a negyedik könyv negyvenkettő rövid versből áll. A jobb megértés érdekében mind a kétszázhárom verset három nyolcsoros japán versformával értelmeztem. Az első versszak egy haiku és egy waka, a második versszak egy fordított waka és egy haiku, míg a harmadik versszak ismét egy haiku és egy waka összevonásából jött létre. A három egyenként nyolcsoros versszakot egy háromsoros haikuval zártam le. Forrásanyagként elsősorban Baktay Ervin fordítását használtam, de minden egyes versszak értelmezése előtt elolvastam a magyarul megjelent többi fordítást is, a hozzájuk kapcsolódó magyarázatokkal. Az egyes versszakok kifejtésénél ugyan segítségemre voltak a hivatalos magyarázatok, de ezeknél is többet segítettek: Sri Ramana Maharsi, Szvámi H.V.L. Púndzsa, Szvámi Ráma, Szvámi Vivékánanda, Szögyal Rinpocse, Kalu Rinpocse, Csögyam Trungpa, Rabindranath Tagore, Lin-csi apát, Julius Evola, René Guénon, Paul Brunton, Frithjof Schuon, Bede Griffiths, Baktay Ervin és Hamvas Béla írásai. Írás közben arra törekedtem, hogy a 21. század embere egy-egy versszakon képes legyen elmélyülni, és e szellemi élmény hatására kilépjen néhány pillanatra, percre, órára az elme gépiesen zakatoló fogságából. Aztán a csendben megpihenjen, talán egy kicsit mosolyogjon is önmagán, megérezve a lélek és a szív időtlenségét, megélve a létezés értelmetlenségét az istenien örök értelemben. A Bhagavad Gítá értelmezése nem tudományos munka, nem is teológiai okfejtés, vagy filozofikus elmélkedés, annak ellenére sem, hogy található benne teológia is, filozófia is, hanem egy költemény. Minden versszak értelmezésénél meghagytam a költő szabadságát, mely a szív és az ész, a képzelet és a logika között mindig a szívet és a képzeletet választotta. Így annyira szabad komolyan venni ezt a munkát, amennyire egy költő belső képeinek és intellektusának összemosódó kitárulkozását komolyan lehet venni."