100 éves Magyarországon a repülőmodellezés

100 éves évforduló csak egyszer adódik az életben. A repülőmodellezés 100 évének legnagyobb részére már úgy tekinthetünk, mint történelemre. Különösen érvényes ez a "régmúlt" időszakra, a II. világháború előtti évekre. Ez volt a repülőmodellezés "gyermekkora". Csak próbálkozások voltak, domboldalakról, vasúti töltések oldalából, A versenyre készített "startdombról", emelvényről történő siklatások ma már megmosolyogtató "eredményekkel". A díjazásokból az derül ki, hogy ezeket az eredményeket akkor mennyire elismerték. A nézőközönség nagy száma növelte az elismerés értékét, tovább munkára ösztönözte az akkori versenyzőket, akik elsősorban a minden új iránt fogékony fiatalok közül kerültek ki. A 30-as évek vége felé kezdődött a modellezés "ifjúvá válása". Már nem csak "siklattak", hanem elkezdtek "repíteni", a vitorlázó modelleket már zsinórral "magas-starttal" indították, a repült időtartamot mérték. Erre az időszakra - a 40-es évek elejére - esik a felismerés, hogy mekkora különbség van az igazi repülőgépek és a repülőmodellek repülése között. Magyarországon egy gépészmérnök-hallgató - Benedek György - ismerte fel, hogy a modellek elsősorban méreteik miatt - jobban hasonlítanak a madarakra, mint a nagy repülőgépekre, és megtervezte az első, vékony "madár-szelvényeket". Ezeket a szelvényeket - "szárnyprofilokat" - alkalmazva ugrásszerűen javult a repülőmodellek teljesítménye. "Minden jóban van valami rossz" - és ez fordítva is igaz. A II. világháborúra készülődés miatt jött létre a "Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap", amely a repülőmodellezésnek jelentős támogatást adott, ezzel segítette a repülés iránti kedve felébresztését a fiatalokban, ezzel is biztosítani akarták a repülő-utánpótlás toborzását. Az ennek érdekében végzett szervező munka eredménye, hogy - bár a háború évei alatt a tevékenység szünetelt - a szervezet nagyon könnyen újjáéleszthető volt. Az ezeken az alapokon megszervezett modellező élet - a "tömegsport" akkor (is) divatos szólamai mellet - nagyon gyorsan kialakult. A politikai "fordulatok" mellett - sőt azok ellenére - is, terjedt a fiatalok körében a modellezés - akkor még csak a repülőmodellezés - elsősorban az általános és középiskolákban, ipari tanuló műhelyekben. Az alapvető anyagokat a "költségvetés" változó csatornákon át, de biztosította. Az alapanyagok ilyen módon történő elosztása, biztosítása nem tartott lépést a fejlődéssel, ami rövidesen a fejlődés gátjává vált. Ez a "köldökzsinóron tartás" csak a "rendszerváltozásnak" nevezett fordulattal szűnt meg. Ennek a változásnak is volt jó és rossz oldala. Jó volt a már-már terhessé váló "gyámkodás" alóli megszabadulás, rossz volt a szervezet fizetett alkalmazottainak hirtelen szélnek eresztése. Nem mindenhol tudták ezt a munkát zökkenőmentesen, "társadalmi munkával" pótolni. Ezzel lépett a modellezés igazán "felnőtt korba", amikor megalakult a Magyar Modellező Szövetség. A 100 év eseményeit tartalmazza e könyv, részben "történelmi leírás", részben eredmények felsorolása formájában. A könyvet több szerző munkáiból állítottam össze, ezért stílusában (is) vannak különbségek. (Nem vagyunk egyformák). Kezdetben megpróbáltam a "teljességet" jobban megközelíteni, de nagyon gyorsan be kellett látnom, hogy ez nem fog sikerülni. Kérem, fogadják ezt a "történelmi összeállítást" megértő szeretettel. Pinkert György