Törzsvásárlói pontegyenleg:
Kedvezmény mértéke:
Legyen ön is Libri
Törzsvásárló!
Könyvbemutató és beszélgetés
december
2
péntek
18:00-18:00 Budapest, II. ker. Libri Mammut Könyvesbolt
Könyvbemutató és beszélgetés
A magyar turanizmus tipikusan magyar és teljesen elhallgatott
eszmeáramlat: akik benne voltak, igyekeztek ennek még a nyomait is
eltüntetni, akik meg csak hallottak róla, szent borzadállyal emlegették.
Fehérlóáldozást idéz és habókos praktikákat. Pedig a magyar
közvéleményt legalábbis a 19. század eleje óta izgatta a magyarság
keleti eredete és nyugati mintakövetése közti ellentmondás. Ez a könyv
nemcsak a turanizmus, hanem a ,,Keletről való gondolkodásból a politikai
konzekvenciák levonásának" története is, Kőrösi Csoma Sándortól egészen
a keleti nyitásig. Vissza kell-e fordulnunk keletre? Kik ott a
rokonaink? Létrejöhet-e a ,,turáni népek" (a magyarok, és a törökök,
bolgárok, finnek, észtek, sőt japánok és belső-ázsiai népek)
összefogása? Van-e a magyaroknak küldetésük Keleten? Vagy éppenséggel az
a missziójuk, hogy a Nyugatot oltsák be a Kelet eszméivel?
Száz évvel ezelőtt, a világháború alatt magyar expedíciók rótták
Anatólia, a Balkán vagy Dél-Oroszország útjait, a magyar kormány
hatalmas összegeket áldozott, hogy keleti ösztöndíjasokat hozzon
Magyarországra, magyar üzletemberek próbáltak piacot találni a
Közel-Keleten és a turanizmus divatjának köszönhető az első külföldi
magyar intézet megnyitása is. A két világháború között az eszmeáramlat
számos befolyásos értelmiségit: egyetemi tanárokat, művészeket és
politikusokat kísértett meg, majd 1945 után hallgatásra ítélték. A könyv
bemutatja, hogy az eszmekör miként élte túl az államszocializmus éveit -
Magyarországon és az emigrációban, és hogyan nyert teret a
rendszerváltozás után. Ez a mű izgalmas, másfél évszázados utazás egy
elhallgatott eszme nyomában, Tibettől Argentínáig, Tartutól Isztambulig.
Felbukkan benne a turáni egyistenhívő rádióműszerész, a feministából
lett vércsoportkutató földbirtokosleány, a monoklis múzeumalapító, aki
egyszerre találta ki a világbékét és egy lövészárokásó gépet, a szerbiai
katonai kormányzó és az ő ,,Deli Büzér klubja" szigorúan egyedülálló
férfiak számára, néhány pénzhamisító, illetve a repülőmérnök, aki
megállapította a magyar-maori rokonságot; lesz szó a Kurultájról,
illetve a Turáni Vadászok Országos Egyesülete és Robin Hood
összefüggéseiről, valamint az Illés együttesről és a Nemzeti Múzeum
előtt álló Arany János-szobor mellékalakjairól. Turanista emlékek között
élünk - csak nem tudunk róluk.
ABLONCZY BALÁZS (1974) történész, az ELTE BTK oktatója és az MTA BTK
Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Doktori címét
2004-ben szerezte, tanított és kutatott Londonban, Párizsban, Berlinben
és az Egyesült Államokbeli Bloomingtonban. 2011 és 2015 között a Párizsi
Magyar Intézet igazgatója volt. Jelenleg az MTA Lendület-pályázatán
támogatott Trianon 100 nevű kutatócsoport vezetője, Budapesten él.
