Múlt és Jövő 2020/4. - Zsidó kultúrális folyóirat

Egy-egy folyóiratszámot csak látszólag a szerkesztő állít össze. Inkább az a szerepe, hogy a fülét rátapassza a korszak szívére, amiben él. S amit ott érzékel, azt igyekezzen belesűríteni a keretbe, ami a Gutenberg galaxis vége felé még rendelkezésére áll. S, hogy ez sikerüljön neki, ahhoz még jókora szerencsére is szüksége van, bár lehet, hogy a szerencsét is "valaki" irányítja.
E számnak eredetileg más lett volna a tematikája. (Trianon. Az emlékév okán, de a Covid ezt a megosztó - különösen zsidó szempontból megosztó - emlékezést elsöpörte. Arrébb tesszük csillapodottabb időkre.)
A holokauszt háromnegyed évszázada esett meg, alig van már túlélője. Ezért a huszadik századi apokalipszis most új dimenzióit mutatja. Vagy inkább korszakhű kifejezéssel: mutációit.
Hogyan él, hat "terjed" (mint a vírus) az apokalipszis utóhatása harmad és negyed generációkban? S mégpedig - ez határozottan új elem a holokauszt recepcióban - hogy ezúttal nem csak az áldozatok túlélői szólalnak meg, hanem az elkövetők leszármazottai is?

Szerzők:
Bakó Endre
Gergely Ágnes
Györe Balázs
Haklik Norbert
Haraszti György
Huszár Ágnes
Kovács M. Mária
Krúdy Gyula
Kuroli László
Nagy András
Péntek Orsolya
Vári Attila
Vasas Tamás
Vasvári O. Louise
Cziegler István
Czifra György Péter