Vaszilij Pavlovics Akszjonov

Akszjonov varázslatosan festi meg a felvilágosodás korabeli Európa hangulatát, s miközben behatóan megismerhetjük az akkori idők két nagy alakjának életét s gondolatait - s már-már elhisszük, hogy ők ketten valóban találkoztak (mit a száraz történettudomány, sajna, nem tud alátámasztani; de miért ne történhetett volna így is akár?) -, élvezhetjük nemcsak a történet bájos pikantériáját, hanem azt a különleges, egyszerre archaikus és modern nyelvet is, melynek frivol tűzijátéka bevilágítja a történet minden fordulatát. De Akszjonov regénye mindezen túl igazi szellemi kaland: a szerzővel s egynémely jövőbe látó hőseivel együtt gondolhatjuk végig, hogy mit jelentett az embernek a felvilágosodás, a merész utópiák kora, melynek áldásos avagy kárhozatos örökségével együtt élünk mindannyian, ha tetszik, ha nem.

A Moszkvai történet s még számos remekmű népszerű szerzője bravúros történelmi regényével elnyerte az orosz Booker-díjat: a Volterjánosok és Volterjankák újabb bizonysága annak, hogy Akszjonov a mai orosz próza mindig megújuló, mindig új témákat, új hangokat kereső, kiemelkedő alakja.