Almár Iván

A seti szépsége - kutatás földön kívüli civilizációk után - Dancsó Béla

A SETI szép! Dr. Almár Iván nevéhez méltó könyvet publikált, melyen látszik, hogy a téma - az asztrobiológia - a szíve csücske. Mikor először átlapoztam a könyvet, kicsit megijedtem a sok képlettől és grafikontól, melyek elég gyakran bukkantak fel, de csodák csodájára olvasás közben ezek megszelidültek. A lendületes szöveg szépen végigvezeti az olvasót a könyvön, nem hagyja, hogy valahol a közepén letegyük, annak ellenére, hogy a mondanivaló mindvégig a tudomány és az ismeretterjesztés határán egyensúlyoz (de szerencsére egyetlen egyszer sem esik át a köznapi ember számára már érthetetlen tudományos szakhalandzsába). Bámulatos az a gondolatgazdagság, mely a kutatók azon csoportját - köztük a szerzőt - jellemzi, akik idegen civilizációk életjelei után kutatnak a csillagok között. Bámulatos, hogy ez a szinte csak megtűrt tudomány milyen szellemi potenciállal rendelkezik és milyen visszafogottan viszonyulnak az eredményeikhez (szemben az UFO hívők zajos "kampányaival"). Egy valami azért mindenképpen kell a könyv megvételéhez, elolvasásához: érdeklődés a csillagászat iránt. Aki a Roswell story részletes leírását várja a könyvtől, vagy az UFO-k más bolondozásait, annak felesleges megvennie. A mű kizárólag a tudományos kutatások miértjeivel és mikéntjével foglalkozik, nyoma sincs benne repülő csészealjaknak és más X-akták-stílusú "megmagyarázhatatlan" történetnek. De ez így is van jól. Minden olyan olvasó polcán helye van ennek a könyvnek, akit érdekel a világmindenség, és ez alatt nemcsak az amatőr és profi csillagászok értendők.

Újra a marson - Dancsó Béla

Ez egy 1997-es könyv, ezért ma már kicsit öregecskének tűnik (ezért kapott csak 4-es osztályzatot, pedig a tartalom bizton megérdemelné az ötöst)) A mű bevezetője azzal kezdődik, hogy a mai űrkutatás talán leginkább fejlődő területe a marskutatás, hiszen most már szinte menetrendszerűen indulnak szondák a Vörös Bolygóhoz. Így aztán az újabb és újabb sikerek (a Mars Global Surveyor, vagy a Mars Odyssey, melyek "lapzárta után" startoltak) értelemszerűen nem kerültek bele a könyvbe, melynek időszámítása a Mars Pathfindernél megállt. Az új expedíciók viszont a könyvben tárgyaltnál már sokkal szélesebbre tárták a tudományos kutatók látókörét (például ma már nem igaz a könyv egyik fő megállapítása, hogy a Marsnak nincs számottevő vízkészlete). Aki nyomon követi az űrkutatás eredményeit, annak a könyv olyan lesz, mint egy tegnapi újság, aki viszont most ismerkedik a kozmosz csodáival, annak feltétlenül hasznos elolvasnia a mai magyar csillagászati ismeretterjesztés két vezéregyéniségének írását, mert minden benne van, amit tudni kell a Marsról és arról, ami az elmúlt évszázadokban vele kapcsolatban történt.