Dorian

A titkos fülkék falán vágott lepippantónyílás kinyiffantónyílássá változott. Londonban vagyunk, a szexuális forradalom utáni, de még az AIDS-járvány előtti lázas, féktelen világban, egy új homoszexuális szubkultúra születésének idején. Henry Wotton, a kábítószerfüggő arisztokrata és barátja, Baz Hallward konceptualista művész 1981-ben ismerkedik meg Dorian Grayjel, egy tökéletes testű, még romlatlan fiatalemberrel. És mindketten rögtön beleszeretnek. Baz videoinstallációban örökíti meg Dorian szépségét, s hogy mi történik aztán Doriannel és a videokazettákba zárt képmásával, azt könnyű kitalálni. Dorian ugyanis pontosan követi Oscar Wilde klasszikus regényének cselekményét; ám miközben Will Self valósággal versenyre kel nagy elődjével, s az angol nyelv egyik mai nagymestereként létrehozza ezt a bravúros szövegmást vagy imitációt, mégis mindegyre meghökkenti az olvasót: az ő Dorianjének története mocskos, kegyetlen, visszataszító, vértől és egyéb nedvektől lucskos, rothadó testektől bűzlő és mégis lenyűgözően vonzó és művészi. Will Self Oscar Wilde-imitációja egyes kritikusok szerint blaszfémia, egy finom klasszikus regény meggyalázása, mások szerint az angol irodalom egyik legnagyobb mai zsenijének maradandó alkotása. Will Self 1961-ben született; újságíróként és stand-up komikusként kezdte pályáját; s 1991-es szépírói debütálása óta számos regényt és elbeszéléskötetet jelentetett meg. Jó ideig maga is drogozott, s így áradó nyelvi fantáziáról tanúskodó, bravúros, merész, meghökkentő és felkavaró írásainak gyakori témája a drogos szubkultúra, de írt már a messzi jövőben vagy épp a holtak világában játszódó regényt is