20. századi magyar novellák 1980-2000

A 20. század magyar novellaterméséből válogató antológia-sorozat a kiadó és a sorozatszerkesztő, Szilágyi Zsófia közös meggyőződését tükrözi: a novella, illetve a kispróza irodalmunk vezető műfaja, amelynek föltérképezése megújuló kaland lehet. A rendszerváltást körbefogó évtizedekre rálátni, népszerű szerzőktől kevésbé ismert írásokat, kevésbé közismert íróktól árnyékban maradt remekműveket olvasni ez az ötödik kötet szellemi izgalma.

Milyen állapotban búcsúzott el novellairodalmunk attól a 20. századtól, amelynek elején a ma már klasszikusként tisztelt, érettségi tételekbe beemelt alkotások szerzői elkezdték pályájukat? Bármennyire is regényt áhított a századvég, a novella túlélte a mellőzést, s elmondhatjuk, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek termése a műfaj legváltozatosabb összképét mutatja. Groteszk históriák, lírai rövidtörténetek, tárcanovellák, mesefantáziák sorakoznak e könyvben, pazar szerzőgárda tollából.
Búcsúzkodni nem könnyű írja ötkötetes sorozatunk utolsó kísérőesszéjében Szilágyi Zsófia. Leginkább úgy érdemes, ahogy az egész huszadik századi magyar irodalom egyik legfontosabb hőse, Esti Kornél teszi, mikor különös villamosutazása végére ér. Elmosolyodtam, lassan leszálltam mondja ő. Én pedig csak annyit fűznék ehhez hozzá: ha valaki, úgy 2110 körül, arra vállalkozik majd, hogy előálljon a 21. századi magyar novellát reprezentáló sorozattal, a századelő irodalmiságát bemutató kötet összeállításakor is biztosan lesz miből válogatnia.