Szerettem őt

Szerettem őt

Miestas | 2011-10-14 02:37:00

Szerettem ezt a nőt. Ezt a Mathilde-ot. Szerettem a hangszínét, a gondolkodását, a nevetését, azt, ahogy a világot szemlélte, szerettem benne a világot járt emberek mélységes fatalizmusát. A kacagását, a kíváncsiságát, a diszkrét természetét, a gerince vonalát, a kissé széles csípőjét, a...

Szerettem ezt a nőt. Ezt a Mathilde-ot. Szerettem a hangszínét, a gondolkodását, a nevetését, azt, ahogy a világot szemlélte, szerettem benne a világot járt emberek mélységes fatalizmusát. A kacagását, a kíváncsiságát, a diszkrét természetét, a gerince vonalát, a kissé széles csípőjét, a hallgatásait, a lágyságát és minden egyebet. Mindent de mindent. Imádkoztam, hogy csak ne bírjon nélkülem élni. A viszonyunk következményeire nem is gondoltam. Rádöbbentem, hogy az élet sokkal vidámabb, mint azt hittem. Negyvenkét évet kellett megérnem, hogy erre rájöjjek, és annyira elbűvölt a fölfedezés, hogy erővel visszafogtam magam, inkább nem gondoltam bele, mi lesz később. Madarat lehetett volna fogatni velem, odáig voltam. Szeretem Őt olvasni, mármint Anna Gavaldát. Szeretem az egyszerű tiszta gondolatokat, a könyveinek szerkezetét. A párbeszédek , a pörgő hangvétel annyira olvastatja magát, hogy szinte letehetetlen. Egy este elég volt...mert el kellett olvasnom. Itt is megköszönöm Netelkának a nagylelkűségét , hogy költsön adta számomra féltve őrzött kincsét. A Szerettem őt c. kisregénye két ember közös monológja. Ez egy kicsit furán hangzik, de mégis így gondolom...ketten az após és a meny beszélgetése tulajdonképpen. Chloét elhagyja a férje két kisgyerekkel, az első sokkot túlélni elviszi őket apósa a vidéki nyaralóba... gyakorlatilag arról a pár napról szól a történet míg ott vannak, de tágabb értelemben sokkal többről van szó . A rideg, mások szemében mogorva idősödő úr megnyílik, elmeséli nagy szerelme történetét, bevallja gyávaságát , és emlékezik ... Két ember akik eddig soha normálisan nem beszéltek egymással, megtalálják a hangot és megnyílnak a lelkek. A két ember viszonya, após és meny érdekes kapcsolódás volt. A fülszöveget olvasva úgy tűnt a főszereplő Chloé, de ez a regény mégis csak Pierre -ről szól. A könyvet letéve elgondolkodtam azon hány ember élhet úgy, hogy nem ott van ahol a helye lenne, miért maradnak egy kapcsolatban ami nem működik...miértek és hogyanok? Sok sok ember tragédiája...Pierre csak egy volt közülük.