Sálimár bohóc

Az amerikai terrorizmusellenes harc főnökét fényes nappal, India nevű lánya házának küszöbén megkéseli a tulajdon kasmíri sofőrje, egy titokzatos alak, aki Sálímár bohócnak nevezi magát. Mindenki politikai gyilkosságra gyanakszik, miközben Sálímárt a bosszú vezérelte...
Hármuk életét egy végzetes szerelem története kapcsolja össze, ami Kasmírba nyúlik vissza, a gyümölcsösök és méhesek, a hegyek és tavak, a zöld szemű nők és gyilkos férfiak e földi paradicsomába, amely az indiai-pakisztáni viszály nyomán tűnik szinte örökre elveszettnek.

Salman Rushdie indiai születésű brit író, akire mohamedán vallási vezetők kimondták a fatvát. A MAN Booker-díjas szerző neve komoly irodalmi védjegy, az író számos nemzetközi zsűri tagja, regényei világszerte sikerlistásak. Háromszor nősült, két fia van, jelenleg New Yorkban él. Az Ulpius-ház öt kötettel indítja útjára a Salman Rushdie-életműsorozatot.

Az angol-indiai regényíró 1947-ben, Bombayban született egy középosztálybeli muzulmán család sarjaként. Tanulmányait Angliában végezte. 1964-ben szüleivel és testvéreivel együtt Pakisztánba települt át. Rushdie egy ideig az egyik pakisztáni televíziónak dolgozott, majd színészként kereste a kenyerét, utóbb pedig Angliát választotta új hazájául.

Íróként 1977-ben debütált Grímusz című, a tudományos-fantasztikus regényekkel rokonítható, utóbb számtalan kiadást megért művével. 1981-ben jelentkezik következő regényével, Az éjfél gyermekei-vel. Az India egzotikus világát elénk varázsoló könyv elnyeri a Booker McConnell-díjat, s meghozza Rushdie számára a nemzetközi hírnevet és elismerést. 1983-ban publikálja Szégyen című regényét, melyből Pakisztán szomorú múltját és jelenét ismerhetjük meg. Történeteiben Rushdie felhasználja a szájhagyomány, a mitológia, a vallás és a "fantasy" elemeit is. Narratív technikája a mágikus realizmushoz, a García Márquez nevével fémjelzett írói világához kapcsolja. Negyedik regénye, a Satanic Verses [Sátáni versek] 1988-ban elnyerte a Whitebread-díjat, ám a könyvet - mivel sértette az iszlám egyes híveinek vallási meggyőződését - Indiában és Dél-Afrikában betiltották. Az iszlám fundamentalisták felháborodása oly mértékű volt, hogy a regényt Yorkshire-ben és Bradfordban az utcán égették el. Khomeini Ayatollah felszólította a fanatikus muzulmánokat az író meggyilkolására, ezért Rushdie jó ideig rejtőzködni kényszerült. Jelenleg New Yorkban él és alkot.

Bővebben a szerzőről és magyarországi programjáról