Magyarok az angol kertben - A Szabad Európa Rádió története

Az újabb kori magyar történelem legismertebb és legsajátosabb vállalkozásainak egyike volt a Szabad Európa Rádió. A huszadik század második felében, főként a kommunista diktatúra évtizedeiben vitathatatlanul fontos szerepet játszott a magyar nép gondolkodásának és magatartásának alakulásában. Alapítóinak szándéka szerint a hiányzó tájékozódási források pótlására, az önkényuralommal szembeni közvélemény erősítésére, valamint a szabadság visszatérésébe vetett hit és remény ébrentartására vállalkozott. Magántársasági jellege ellenére az Egyesült Allamok kormányának intézménye volt, az amerikai tömegtájékoztatási és hírverési rendszerbe illeszkedett be, a világ politikai megosztottsága és a hidegháború feltételei között működött. A müncheni magyar rádió különös sajátossága volt, hogy amerikaiak alapították és tartották fenn, központja Németországban működött, adótornyai onnan és Portugáliából sugározták a műsort, amelyet magyar emigránsok írtak és adtak elő Magyarországon és a határain túl élő magyaroknak. Márai Sándor szerint "ablak volt a Nyugat felé". Ezen át pillantott hallgatósága egy olyan világba, amelynek sok országában az emberek szabadságban és jólétben éltek. E könyvben a SZER magyar osztálya munkájának felelevenítésére és a negyvenkét éven át sugárzott műsor felidézésére történik kísérlet. Harminchárom évig voltam a rádió alkalmazottja. Ennek előnyös következménye, hogy közvetlenül ismerem az események forrásait és összefüggéseit, a fontossági arányokat és sorrendet, valamint a cselekvő személyek nagy részét. Hátránya, hogy nehéz a történetet kívülállóként szemlélni és a tudományos igényű munkában ajánlatos távolságot megtartani. Törekedtem azonban az emberileg lehetséges elfogulatlanságra és tárgyilagosságra. Ahol a személyes érdekeltség megvallása és a közvetlen élmények előadása szükségesnek látszott, az esetek többségében ezt külön jelzem. Forrásaim között az első helyen kell megemlítenem saját emlékeimet, megszakítás nélkül gyarapított dokumentumgyűjteményemet és sokesztendős kutatómunkám termékeit. Hasznomra voltak hajdani kollégáim információi, amelyek bővítették adatkészletemet, vagy megvilágítottak addig homályos részleteket. Ezeket ezúttal köszönöm meg. Köszönettel tartozom a müncheni Magyar Intézet, a budapesti Országos Levéltár MDP-MSZP 11-atok Főosztálya és a Magyar Távirati Iroda által nyújtott segítségért. Nem hagyhatom említés nélkül Antal László szerkesztő értékes tanácsait, javaslatait és eligazításait, valamint Thorma Edit támogatását, aki nemcsak a kézirat legépelésében és korrigálásában segített, hanem - személyes emlékeit felidézve - adataim ellenőrzésében is.