Csokoládé

Csokoládé

Fantine | 2010-01-08 16:37:00

Nyugodtan mondhatom, nincs olyan ember (vagy nagyon elenyésző a számuk), aki ne hallott volna legalább a filmről. Először én is a filmet láttam, majd jóval később olvastam a könyvet, így nagyjából tudtam, mire számíthatok.
Azonban rögtön az első oldalakon megállapítottam, hogy a cselekmény napjainkban, nem pedig 1959-ben játszódik. Lasquenet-ben éppen karneváli mulatság van, amikor február elején egy titokzatos nő, Vianne Rocher megérkezik kislányával, a hatéves Anoukkal. Mint minden faluban, azonnal feltűnést kelt az ismeretlen nő. A hangulatot még inkább fokozza, amikor néhány nap múlva csokoládézót nyit. Vianne és a falu papja, Reynaud (igen, nem polgármester, hanem katolikus pap) között azonnal láthatatlan ellentét bontakozik ki, ami tovább mélyül, miután a csokoládézóban naponta megjelennek a vendégek.
A falu bigott lakói, Caroline Clairmont-nal az élen azonnal kiközösítik Vianne-t. Caroline leginkább azért gyűlöli Vianne-t, mert a csokoládézóban immáron a törzsvendégek közt szerepel idős, cukorbeteg anyja, Armande, akivel évek óta nem beszélt.
Vianne megítélése egyre rosszabbá válik, amikor befogadja Josephine-t, aki alkoholista férjétől szökött meg, ill. azonnal összebarátkozik a folyón érkezett cigányokkal.
A naplószerűen megírt regényben Vianne és Reynaud felváltva mesél. A két főszereplő múltjából sok mindenre fény derül, amit a filmben nem is sejthettünk.
Joanne Harris zseniálisan ír, hiszen Vianne amolyan modern boszorkány, aki kártyát vet, évek óta üldözi a titokzatos Fekete Ember, de egyszerűen csak segíteni szeretne az embereken; míg Reynaud a bigottság és a konzervatív elvek szimbóluma.
A végkifejletet valószínűleg ismeritek, azonban az odáig vezető út számos eseményt tartogat .
Az édesszájúaknak pedig olvasás közben nem árt, ha van egy-két kocka csoki a közelben, hiszen az édesség a kulcs a falu lakóihoz Vianne kezében. Nem véletlenül ez az egyik kedvenc könyvem .