Vadhajtások - A sztálini természetátalakítási terv átültetése Magyarországon 1948-1956

1947-re Kelet- és Nyugat-Európa politikailag kettészakadt, aminek súlyos gazdasági következményei voltak Európa keleti felén. A Szovjetunió érdekszférájába került Magyarországon is követni kellett a harmincas években megindult szovjet iparosítási terveket, amelynek következtében a Magyar Dolgozók Pártja, élén Rákosi Mátyással hozzálátott a vas és acél országának felépítéséhez. A bolsevik mintát másoló kommunista párt minden megnyilvánulását áthatotta a voluntarista szemlélet; úgy gondolták, természeti tényezők nem befolyásolhatják a szocializmus építésének terveit.
Ennek a meggyőződésnek a bűvöletében a hatalom korábban soha nem tapasztalt mértékben avatkozott be a természeti környezetbe. A környezeti hatástanulmányok nélkül hozott politikai döntéseknek akár az ipart, akár a mezőgazdaságot tekintjük máig ható következményei vannak.
Kötetünk szerzői bemutatják, hogyan próbálták a Szovjetunióban 1948-tól újabb lendületet kapott természetátalakító törekvéseket is adaptálni a hazai viszonyokra; főképp a mezőgazdasági újításokra, az újfajta agrobiológiai elképzelésekre és kutatásokra, valamint gyakorlatban való megvalósításukra koncentrálnak, de érintik a nehézipar erőszakos fejlesztésének természetre gyakorolt következményeit is. Megismertetik az olvasót Micsurin, Liszenko és Viljamsz tanainak főbb vonásaival, valamint a liszenkóizmus magyarországi megjelenésével és politikai ideológiává emelésével. Különös figyelmet fordítanak az éghajlatidegen növények meghonosításának kísérleteire; a talajjavítás, erdősítés és vízgazdálkodás területén hozott újításokra, ezeknek pozitív és negatív hatására.