Jancsiszög

"Mindaz, amit Cseke András regény címén összehord, az utolsó szóig igaz. Így lett ő élő személy, ürügy, kinek révén a sokakkal sokfelé megtörténtek egy szálra fűzhetők, hogy ne kelljen annyi élő szereplővel bíbelődni. Ő az a srác, akinek a székes játékban nem jutott hely. Pedig ott az üres hokedli az orra előtt, de nem biztos benne, hogy le akar ülni, csak mert a játékszabály, ugye... Aztán fárad, lassul, kezd saját székre vágyni. Hát akkor az emberekről szól, nem? Szabadságvágy, szerelem, barátság, harc, igazság, becsület, méltóság, pénz... mindaz, amin egy életen át agyalunk, a kölykök meg kezdik elölről. Á, hülyeség... azért írtam, mert szeretem, ha röhögsz. Rajtam és magadon. (Berta Zsolt)

Az egyedülálló nemzedékregényben a hatvanas évek közepén született Cseke András beszéli el kalandos életét napjainkig. Gyermekkori barátságai életre szólóak, és olyan éleslátással, kitűnő humorral, iróniával ábrázolja ezt a többnyire céltalan, mégis összetartó társaságot, a családokat, amelyekbe a tagjai beleszülettek (beleértve saját magát is), hogy a könyv letehetetlen. De nem itt ér véget a Jancsiszög világa: a boldogulni kénytelen hősök sorsfordulatain átszüremlik egy feslő diktatórikus rendszer, majd az azt követő, kiábrándító évek magyar valósága is: ügyeskedő szesztolvajok, korrupt polgármesterek, a Honvédségtől kiugrott, maffiózóvá lett ezredesek bonyolítják az amúgy is fordulatos cselekményt.
"