Apák könyve
mayson | 2011-10-11 05:30:00
Nagy fába vágta a fejszéjét Vámos Miklós, amikor ebbe a regénybe belekezdett, hiszen 12 generáció életét, majd 300 évet ölel fel. A történet középpontjában egy zsidó család áll, kiemelten az első szülött fiúk. Az 1700-as években kapcsolódunk be, Magyarországon tulajdonképpen mindennapi életükbe, de...
Nagy fába vágta a fejszéjét Vámos Miklós, amikor ebbe a regénybe belekezdett, hiszen 12 generáció életét, majd 300 évet ölel fel. A történet középpontjában egy zsidó család áll, kiemelten az első szülött fiúk. Az 1700-as években kapcsolódunk be, Magyarországon tulajdonképpen mindennapi életükbe, de természetesen az összes mindennapi különleges a maga módján. Egy jó regényhez önmagában elég lenne ez a téma, de ráadásul a sors furcsa játéka révén a legidősebb fiúgyermek látja a múltat (néhány fejezetben valamelyest a jövőt is), így ténylegesen együtt élve apai hagyatékával. Ezek a fiúk írják tehát az Apák könyvét évszázadokon, a történelem viharos eseményein, életük örömteli és tragikus pillanatain át.
Az író nem helyezi előtérbe a történelmi fejleményeket, mégis pontosan tudjuk, és éljük át a családdal a Rákóczi szabadságharcot, a 1848-as forradalmat, és a 20. századot sújtó tragédiákat, hogy eljussunk az 1999-es napfogyatkozáshoz, mely már a 21. század jövőképét vetíti előre. Mindezek az események kisebb-nagyobb mértékben kihatnak az életükre, de a hangsúly az emberi történetekre helyeződik.
Az igazat megvallva a könyv első néhány fejezete elég nehezen olvasható. Dicséretes, hogy Vámos az 1700-1800-as évek nyelvezetének, szókincsének, stílusának akart megfelelni (amit nem kis munka lehetett megírni), viszont emiatt kevésbé élvezhetőek ezek a történetek. Az első apák életén azonban messze megéri átrágni magunkat, hiszen a maguk módján érdekesek és, ami ennél is fontosabb az ezt követők feledhetetlenek. Talán az időbeli, történelmi közelség miatt is megkapóbbak a könyv második felének történetei. Érthető okok miatt a 20. században előkerülnek a világháború szörnyűségei, a Holocaust, és 56, rányomva legsúlyosabb bélyegét a hétköznapinak tervezett életre, igazi mélységekbe lökve.
Vámos könyvét nagyon sok szempontból lehetne elemezni, számomra talán a legfontosabb, hogy a család elsőszülöttei minduntalan a boldogságot keresik, nem többet, de nem is kevesebbet. A mindent átható szerelem érzését, azt, hogy valamiben kiválóak lehessenek, elsőrangúak, vagyont és elismerést szerezzenek, kellő biztonságba tudhassák családjukat. Ennek ellenére a történelem és a véletlen minduntalan beleavatkozik az életükbe megkérdezés nélkül. Így válik sokszor csalódásokkal telivé ez a boldogságkeresés, mely révén a család sarjai többször elhagyják az országot, a hitüket, mindazt, amiért harcolnak, hogy aztán visszatérjenek, és újra megtalálják gyökereiket, hiszen önmagunk megismerése enélkül lehetetlen, hogy tudjuk honnan jöttünk, részben ez határozza meg, hogy hova tartunk. Talán pontosan ez a varázsa a több generáción átívelő történetnek, hogy hogyan képes a legnagyobb kiábrándultságból, legnagyobb bukásból is visszatérni, túlélni egy új kezdettel egy újabb generáció új célokért, tervekért küzdve. Hiszen ez maga az ÉLET.
Az Apák könyve egy igazi magyar családregény, és mint ilyen az emberről szól, a maga hibáival, vétkeivel, rossz döntéseivel és emellett pedig a lehető legjobb szándékával, erejével, reményteli világlátásával. A magyar történelem viharos évszázadai során pedig megjelenik minden érzés, érzelem, melyet az ember hivatott érezni, legyen az a legtisztább, legegyszerűbb vagy a legbonyolultabb, szinte kibogozhatatlan fajtából.