Alkonyzóna - Hajléktalan művészek antológiája

"Miért van az, hogy ha az utcán, villamoson, a piros lámpáknál udvariasan megszólítanak a hajléktalanok, mindig belenéznek a szemembe? Én pedig sosem nézek vissza. Elfordulok. Menekülök. Magamba. Vissza. A zavarba. Ők meg rám néznek. Mindig. Rám néztek. És néznek. Látnak. Azt, ami van. Azt, ami még van, azon kívül, mi nekünk van. Erről szólnak ezek az írások. Megpróbálnak ránk nézni. Nézzünk vissza. Egyszer. Legalább. Próbáljuk meg. És akkor nekünk se lesznek rémálmaink. Talán." Alföldi Róbert "Ezek az írások szépek, érthetőek, kultúráltak, szalonképesek, elgondolkodtatóak, vagy szomorúak. Valamikor úgy születtek, olyan eszközzel a szellem ösztönzésére, ami épp az alkotó körül került, gyűrött vagy foltos papírra, kifogyóban lévő tollal, kézzel írva nehezen olvashatóan, hajlék, fedél nélkül, de megszülettek. Ez fontos, hogy ma itt vannak, a másik oldalról mesélve, egy valamiben ugyanúgy: Élet nélkül nincs hit!" Szőke András