A medve és a farkas
Vacskamati78 | 2011-10-13 09:23:00
Különös világ az, ahol az orkok emberarcúak, hol a tündék hagyják magukat elpusztítani, ahol a sárkány(ok) az ágrólszakadt nyomorgók segítői, mégsem hihetetlen. Harcos mesét sejtet a borító (ami nekem nemigen tetszik, valahogy nem illik a regényhez), de nem egészen mese az, amit kapunk. Az utolsó...
Különös világ az, ahol az orkok emberarcúak, hol a tündék hagyják magukat elpusztítani, ahol a sárkány(ok) az ágrólszakadt nyomorgók segítői, mégsem hihetetlen. Harcos mesét sejtet a borító (ami nekem nemigen tetszik, valahogy nem illik a regényhez), de nem egészen mese az, amit kapunk. Az utolsó tünde folytatásában az első kötet félelmetesen valóságos légköre - a zsarnokság és esztelen bűnbak keresés, a megtorlás világáé - más szemszögből tárul elénk. Egy különleges fiú, egy a végvidékek orktámadásai elől menekülő, peremkerületbe kényszerült, egykor megbecsült, most már lenézett kézműves család senkihez sem hasonlító megjelenésű ( termete miatt Medvének nevezik el), természetű és képességű fiának felcseperedésén keresztül élhetjük át a szegénység és kegyetlen elnyomás mindennapjait, ahol a becsület és emberség, a könyörület és önzetlenség ébren tartja a jobb világba vetett reményt, erőt ad az élethez.
Az előző kötetben, a kicsi tünde (Yorsh) történetében bájos és humoros epizódok oldották a szomorúságot. Ebben a kötetben nincs helye mindennek: borúsabb, lehangolóbb, komolyabb. Így is van rendjén, mert ez a komorság adja értelmét a cselekmény alakulásának, mégis éppen ez volt az, ami olvasás közben zavart kicsit. Az első kötet mindenkinek szól: gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt. Egy cseppet sem tolkieni, több rétegű mondanivalójával minden korosztály számára élvezhető, szórakoztatóan elgondolkodtató de nem megerőltető olvasmány, szellemesen csavaros míg ez A Medve és a farkas a gyötrelmek és összecsapások túl részletes leírásával az egészen kicsik (6-7 évesek) számára túl félelmetes lehet, ugyanakkor érzésem szerint a történések, események, állapotok leírásának gyakori - már-már didaktikus - ismétlése, és a történet egyes fejezeteinek kiszámíthatósága megingathatja a felnőtt olvasók figyelmét és érdeklődését. Ám az kétségtelen, hogy az a korosztály ( leginkább 8 -14 éves fiúk ), akik érdeklődéssel a kezükbe vehetik, "ízig-vérig" izgalmas, választékos nyelvezetű, kellően érthető és a lelkükre ható kalandot kapnak, amibe könnyen beleképzelhetik magukat, mert a karakterek hitelesek, de az igazán jók egyértelműen kiválaszthatóak. Még akkor is, ha a főhős a törvényeket megszegve és ezzel édesapjának fájdalmat okozva orvvadászként szerez élelmet magának, majd elhagyva otthonát zsoldosnak áll, pedig szükség volna rá otthon is, még akkor is, ha a főhősnek ellentmondásos történetek alapján kell megítélnie, Yorsh barát-e vagy ellenség, és gyakran elbizonytalanodik e kérdésben - éppen úgy, mint egy kiskamasz a való világban a számító felnőttek között. Néha a kétségek, és a komoly belső vívódást eredményező áldozathozatal az, ami talán jóra fordítja a dolgokat? Nagy szerencse, hogy a dolgok igenis mindig jóra fordíthatóak, a gonoszt le lehet győzni.
A kiskamaszok, kamaszok életkori sajátosságaihoz igazodva jelennek meg az ismétlő leírások, a főhős tettein, személyiségének alakulásán keresztül, tanítva mesél. Ezt szem előtt tartva már elfogadhatónak tűnik az, ami amúgy zavaró volt számomra.
Ráébreszti olvasóját arra, hogy mások szemszögéből is tudni kell értékelni az eseményeket, hogy az elfogadás, a becsületesség és rendíthetetlen igazságérzet tesz igazán bátorrá és jóvá, irigylésre méltóvá vagyis inkább példaértékűvé.
Mindemellett a regény vége sem torzít, nem ébreszt az olvasóban hamis képzeteket, nem meseszerű, nem csap be. Bár van feloldozás, nyugtalanságot hagy az olvasóban.
Olyan könyv ez, ami megmagyaráz néhány epizódot az előző részből, jelentősen kiegészíti a történetet, egyúttal átvezet a folytatásokba. Aztán túllép a mesélésen, és félreérthetetlenül felhívja a figyelmet az alapvető emberi értékekre. Tanít és figyelmeztet: nekünk is küzdenünk kell a mi világunkban ugyanúgy, ahogy a Medvefiú és bajtársai teszik a regényben.
Kíváncsi lettem a Tünde és a Fiú történetének folytatására. Ott akarok lenni, amikor találkoznak