A líra logikája

N. Horváth Béla József Attiláról írott monográfiája hiánypótló munka. A kötet áttekinti az életművet, egységben értelmezve a verseket, a tanulmányokat, a publicisztikai írásokat. Követi az életpályát, miközben jelzi azokat a világképi változásokat, gondolkodástörténeti alakulásokat, amelyek az életművet markánsan leírják. Nem rendeli az alkotást az életsorshoz, de a háttérben ott van a „Születtem, elvegyültem és kiváltam” sorstörténete és az utolsó évek szenvedéstörténete. A munka az irodalmi mű esztétikáját, poétikáját, a műalkotás autonómiáját tekinti az olvasás, az értelmezés alapjául, feltárva a művek poétikai struktúráját, a versbeszéd szemantikai erőterét, bevonva az értelmezésbe a szövegváltozatokat is. A műértelmezések új olvasatát adják számos sokat elemzett alkotásnak. Az elemzések gazdag szakirodalmi háttérre épülnek, jelezve a recepció korábbi és jelenlegi alakulását, a hivatkozások pedig fogódzót jelentenek a további önálló olvasáshoz.