A kolostor regénye

A kolostor regénye

lunanyuszi | 2011-10-12 01:38:00

Egy bolond szerzetes története, aki valami repülő szerkezetet akar építeni egy olyan országban, ahol talán az utolsó vérengzését folytatja az Inkvizíció. Egy ilyen valami megalkotása minden bizonnyal veszélyes vállakozás, de a cél már rögeszmévé nemesült. A szerzetes életeket kockáztat az álomért...

Egy bolond szerzetes története, aki valami repülő szerkezetet akar építeni egy olyan országban, ahol talán az utolsó vérengzését folytatja az Inkvizíció. Egy ilyen valami megalkotása minden bizonnyal veszélyes vállakozás, de a cél már rögeszmévé nemesült. A szerzetes életeket kockáztat az álomért. Haragudni nem lehet rá, hiszen valahol olyan magasztos ez. Ő maga pedig bolondériája ellenére kedves figura, egy megértő, okos valaki. Egy ember, akit nem vakított el az egyházi szolgálat.
Egy építkezés története. A portugál király akarja a legnagyobbat, a legszebbet, legdrágábbat. Isten dicsőségére, mondja ő, de hát tudjuk mi, hogy valójában csak a saját dicsőségére. Hogyne tudnánk, hiszen Saramago mutatja meg nekünk ezt a világot. A nyomor és a fényűzés csodálatos egymás mellett élését. Enni nincs mit, de lesz Kolostor. A legnagyobb, legszebb, legdrágább. Hát ki ne akarna beledögleni a munkába, ha ilyen nemes a cél. Hiszen ilyenkor még fizetséget sem illene várni, legyen elég a büszkeség, ugye.
Egy szerelem története, aminél szebbet talán soha nem írtak még meg. A természetesség és egyszerűség adja hihetetlen erejét. Az állhatatosság. Nem találunk egy szenvedélytől fűtött vagy rózsaszín felhők közé repítő kifejezést, amikor róluk van szó. Nincs cukormáz, nincs héja-nász. Egyenlők és boldogok. Különlegesek, együtt élnek egy fantasztikus képesség terhével, de miért is érdekelné őket. Szerelmes ember nem is vágyhat soha többre és igazabbra, mint hogy úgy szeressék viszont, ahogy Baltazár Blimundát.
Tele van ötlettel, mesterien kidolgozott apróságokkal, feszültséggel ez a könyv. Benne vannak a megszokott fricskák, kiszólások, írói magyarázkodások, valahogy mégis más ez a könyve, mint a többi. A stílus és a történet nem simul olyan szépen és természetesen egymásba, mint azokban, ettől varázsa és zenéje lesz. Ettől lesz újraolvasandó, letehetetlen. És ettől lesz felejthetetlen is.