A gyertyák csonkig égnek

Elolvastam. Méltatom az író szókincsét, a feszültségkeltést, a korrajzot. A történetet viszont nem tudom magamévá tenni. A végén akkora hiányérzetem volt, hogy kerestem, nem maradt-e ki pár fejezet. Érdekes dolgokat adott az író a földesúr szájába, de nekem már nagyon sok volt a végén (sok ismétléssel). A csúcspontokat, Konrád válaszait meg nem tudom hova tenni. Légyszíves, valaki írja meg nekem, neki mit adott, mit mondott ez a könyv, amitől a legjobb lett. Számomra egyelőre rejtély, és éppen ezért nem igazán tetszik.

" S ha egy barát megbukik, mert nem igazi barát, vádolhatjuk-e őt, jellemét, gyengeségét? Mit ér az olyan barátság, ahol erényeket, hűséget, kitartást szeretünk a másikban? Mit ér mindenféle szeretet, amely jutalmat akar? Nem kötelességünk-e, hogy éppen úgy vállaljuk a hűtlen barátot, mint az önfeláldozót és hűségeset? Nem ez igazi tartalma minden emberi kapcsolatnak, ez az önzetlenség, mely semmit, de semmit nem akar és nem vár a másiktól? S mentől többet ad, annál kevésbé vár viszonzást? S ha odaadja egy ifjúkor minden bizalmát, egy férfikor minden áldozatkészségét, s végül megajándékozza a másikat a legtöbbel, amit ember adhat embernek, a vak, a föltétlen, a szenvedélyes bizalommal, s aztán látnia kell, hogy a másik hűtlen és aljas, van-e joga megsértődni, bosszút követelni? S ha megsértődik, ha bosszúért kiált, barát volt-e ő, a megcsalt és elhagyott?" Szeretem ezt a részletet, és a művet egészben!

"Mert az ember nem csak azzal felel, ha meghal."

A kedvenc részem, mikor azt magyarázza, hogy azért nem értették meg egymást, mert ő MÁS volt, annyira okos megértetése ez az embereken belüli különbségeknek. Egyébként meg a születésnapomon játszódik.

nem véletlenül fordították le ezt annyi nyelvre:-)

Nekem is ez volt az első könyv amit Máraitól olvastam..Rögtön belészerettem.Így leírni egy ember érzéseit, barátságát egy emberhez, aki többször is "megcsalt", söt le akarta lőni.És mégis barátjának tekinti.. ZSENIÁLIS

Ez volt az első könyv, amit Máraitól olvastam. Először szokatlan volt, az oldalakon át tartó, párbeszéd nélküli leírás, de azután a tartalom teljesen lekötötte a figyelmemet... Zseniális, ahogyan az emberi kapcsolatokról, a hétköznapi élethelyzetekről, ahogyan a vadászatról ír ebben a könyveben. Azóta megvettem CD-n is, és a kocsiban már többször meghallgattuk a párommal. Megunhatatlan! Mindenkinek el kellene olvasnia! Azóta már több könyvet is olvastam Máraitól, és elhatároztam, hogy mindent elolvasok tőle, amit csak lehet. Véleményem szerint a könyveiből sokat tanulhat az ember, mert egy széles látókörű, nagyon tapasztalt írónak tartom. Márait olvasni olyan, mintha az élet fontos kérdéseiről beszélgetne az ember a legjobb barátjával.

Én Márainak ezzel a könyvével mérem az embereket. Aki ezt nem érti azzal én valószínűleg sohasem leszek egy hullámhosszon, hiszen aki ezt nem érti az nem fogékony a szép és nemes dolgokra, keveset tudhat az igaz barátságról és igaz szerelemről. HJ

eszméletlen jó könyv! Ennél jobban nem is lehetne leirni egy igaz barátságot..

Nagyon jó könyv, mindenkinek ajánlom! Én már többször elolvastam.

Valamikor Passuthot és Kodolányit olvastam. Sokáig azt hittem az a Magyar irodalom csúcsa. Talán igen, de Márait olvasva egy egészen más világ tárult fel előttem. Könnyed, érthető, hozzánk szól. Csodálkozom, hogy van aki nem érti, vagy olyan akit nem érint meg. Egy olyan kifinomult, egészséges emberi normákra épülő, magasan művelt világba visz, amit a hosszú évek alatt elfeledtünk. Mindenkinek ajánlanám.

A legjobb könyv, amit valaha olvastam.

Ezt a könyvet olvastam először Máraitól. És nem ezt fogom utoljára :-). Nekem nagyon tetszett, megfogtak a gondolatai. Ajánlom azoknak, akik elveszítettek egy jó barátot, és azoknak is, akik nem szeretnék elveszíteni.

Márai eme könyvét olvastam el először, mert hallottam, hogy külföldön hatalmas siker. Nehézkesen indult, de idővel nagyon megfogott az a hangulat amely Márai könyveit úgy átitatja. A Válás Budán és az Egy polgár vallomásai szintén nagy élmény volt. Az A gyertyák csonkig égnek megfilmesítésétől nagyon félek. Ha a hangulatot nem találják el, Sean Connery ide vagy oda, a sikernek annyi.

Még gimnáziumban ajánlotta a francia tanárnőm. Megerősítette: ha két baráti szív egymásra talál,nem választja el őket semmi csak a halál. A világ legjobb barátainak (barátaimnak) én is megvettem karácsonyra.

Tobbet nem fogok Maraival probalkozni. Nem tudom elolvasni. Pedig nem eloszor probaltam. Viszont lattam ezt a darabot szinhazban (kulfoldon). Szinpadon eleg jo volt. Ezert meg er 2 "napocskat".

Véleményem szerint ez a könyv a magyar irodalom egyik legszebb, legolvasmányosabb és legremekebb regénye. Keresve sem találni jobbat, ezek a mélyen ülő filozófikus gondolatáramlatok modern köntösbe öltöztetett melankólikus gondolatok, a lélek rejtelmei. Szerintem még kötelező olvasmánynak is kéne tenni.

Nem az első könyv volt Márai-tól, melyet elolvastam. Szerintem ebből a műből árad az a mérhetetlen energia, mely Márai írói stílusát jellemzi. Ne csak a történetet figyeljük, hanem az alkotó szavait, mondatait: fantasztikus szókincse volt. Biztos vagyok benne, első olvasatra nehéz műnek tűnik. De ha felkutatjuk emlékeink és nekünk is volt életünkben egy ilyen barátság, melyről a könyv szól, már közelebb állhat hozzánk. Az a fontos, amit kivált belőlünk, lelkünk legmélyéről. Mindenkinek csak ajánlani tudom. (Én miután elolvastam, rögtön három barátomnak vettem ajándékba egy-egy példányt.)

Furcsa könyv. nagyon lírikus, filozófikus, de talán túlbecsülik külföldön, vagy egyszerűen most találkoztak először a magyar szépirodalom színvonalával? az is lehet, hogy csak bennem nem rakódott le még, hiszen most tettem le a könyvet. kíváncsi lennék, mások mit gondolnak róla