Magyarország története 9. (25-27. rész)

SZÉCHÉNYI ÉS SZÉCHÉNYI: Sorozatunk 25. részében a régi pesti főtér nyomait keressük; de szó lesz arról is, hogy miért lett a budai Várhegy nyugati oldalán található szép park neve Vérmező. Győrött csatát vesztünk Napoleon ellen; Pozsonyban reformországgyűléseken járunk, és kikutatjuk, hogy mitől diéta az országgyűlés neve; Csekén megírjuk a Himnuszt; Pesten megalapítjuk a Nemzeti Múzeumot, az Akadémiát és az Országos Széchényi Könyvtárat; - apropó: tudják, hogy miért két é betűvel írjuk a Széchényi Könyvtár nevét, de csak eggyel a Széchenyi-Lánchídat? Ezt is elmeséljük. A NEMZET ÉBREDÉSTŐL A FORRADALOMIG: Tudták, hogy a magyar nemzeti színeket első ízben Nagy Katalin unokája használta tudatosan egy zászló felavatásakor? És hogy az első Magyar Nemzeti Színház felépítésekor még Pest lakosságának csak a fele beszélt magyarul? El tudják képzelni, hogy meddig érhetett az 1838-as árvíz mondjuk a Nagykörútnál? Ha eddig nem tudták, akkor most elmeséljük! A sorozat 26. részéből azt is megtudhatják, hogy honnan ered a fiáker és a konflis neve, és miért taxi a taxi; elmeséljük, hogyan épült a Lánchíd, hogy miért van éppen a Clark Ádám téren a nulla kilométerkő, és megmutatjuk azt a kis kőasztalt, amely mellett Petőfi a Szeptember végén-t írta. FORRADALOM ÉS HONVÉDELEM: Sorozatunk 27. részében olyan eseményekről hallanak, amelyekről valamennyien úgy gondoljuk, hogy mindent tudunk, - de vajon tényleg így van-e? Tudjuk-e, hogy a Nemzeti dal első kézirata még úgy kezdődött: Rajta, magyar, hí a haza!? És azt tudjuk-e, hogyan lett Stancsicsból Táncsics? Hogy került a pozsonyi Zöldfa fogadó erkélye Ceglédre? Mi volt a Kossuth-bankók fedezete? Ki ölte meg Lamberget? Hogyan csorbult ki a sukorói templom kőből készült úrasztala, és miért nem temethették el Bem Józsefet? Mindezekre a kérdésekre a Magyarország története sorozatnak az 1848. március 15.-től október végéig tartó időszakot feldolgozó adásában kapunk választ.